Megszüntetik az elfekvőket a kórházakban?

Igen

elfekvő

A kórházak ápolási osztályai, krónikus belgyógyászatai – a köznyelvben elfekvőként is emlegetett részlegei – helyett úgynevezett szakápolási otthonokban láthatják el a jövőben azokat, akik nem szorulnak orvosi ellátásra, csupán szakápolásra. A hír először a Magyar Idők című lapban jelent meg.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint rengeteg olyan idős ember fekszik az aktív kórházi ágyakban, akik nem szorulnak kórházi ellátásra. Szerinte ezeket a betegeket át kellene adni a szociális szférának.

2011-es adatok szerint ez a kórházi ágyak mintegy 16%-át érinti.

A megvalósítás módjáról annyi jelent meg, hogy azokban az épületekben, ahol az elfekvők már most is elkülönülten vannak, ott egyszerűen leválasztják ezeket a részlegeket, máshol ez hosszabb folyamat lesz.

>>További információk

>>Olvasóink körében hatalmas polémia bontakozott ki.  

Legtöbben elhamarkodottnak ítélik a lépést. Legtöbben azt részesítenék előnyben, ha az idősek megfelelő támogatási rendszer keretében elsősorban otthon tudnák utolsó éveiket méltó körülmények között eltölteni – megfelelő ápolási segély rendszerével vagy szakápolói hálózattal.



 

 

 

Címkék:

Jobban tudom!

Válogatás a bejegyzések közt

Március 19. – miről nevezetes? Milyen eredetű a gleccser szavunk? Mikor van Gellért névnap? December 2. – miről nevezetes? Keresztrejtvény – 16.04.27. Mikor van Damján névnap? Mi a zambó szó jelentése? Keresztrejtvény – 16.03.26. Miért csendesebbek a madarak július közepétől? Keresztrejtvény – 16.06.18.

Neked mi a véleményed?

Hozzászólások: 10 hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

  1. Embertelen az öregekkel szembe!!!
    Gondolom olyan politikus hozott ilyen döntést,aki ilyen helyzetbe annyi pénze van,hogy az öregeinek egy egész kórházat is megtud venni,hogy ápoltassa őket.De mit várunk olyanem politikusoktól akinek az eggyik vezetője egy interjú során modta “neki a nyugdíjjas csak nyűg a nyakán,,

  2. Az idős emberek szinte valamennyien állapotuknál /betegség! fogva orvosi felügyeletet, ápolást igényelnek! Az anyósom példája is mutatja, hogy ingajáratban volt vele a mentő két-három hetenként a szociális intézmény és a kórház között.Nem olcsó autókázás! Embertelen megoldás lenne a tervezet! Az időseket egészségi intézmények területén kell kialakítani! Otthon ápolás egy magatehetetlen egyénnél nem oldható meg!

  3. Ezzel kapcsolatban nagyon rossz tapasztalataim vannak:
    1.) mi lesz azokkal akiknek nincs családjuk,
    2.) ha van is család, de dolgoznak, csak nem
    annyit keresnek, hogy fel tudjanak fogadni
    egy ápolót,
    3.) egy öreggel bizonyos szempontból ugyanúgy
    viselkednek, mint a gyerekkel, mint
    megtesznek, hogy legyen, ill. hogy ne
    legyen. Tapasztalatból tudom, hogy nagyon gazdag, ill. nagyon jól kereső emberek bedugják a szülőt elfekvőbe, hogy ne kelljen vele foglalkozni,

    Biztosítani kellene a sokszor méltatlan élethez a méltó halált, de leginkább a megbecsült öregséget, mert aki nem hal meg az megöregszik és ez mindenkire vonatkozik
    Aki nem hiszi látogasson meg egy ilyen elfekvő osztályt aztán gondolkodjon el az élet folyásáról.

    1. részben ráérzett a dologra : kényelmi okokból “bedugják” beteg idős hozzátartozójukat az elfekvőbe
      de ne aggódjon , akinek egyébkén sincs családja ők is a létesülő ápolási otthonokba kerülnek

  4. A betegekkel ugyan az lesz, mint amikor bezárták a pszichiátriát?? Szélnek eresztik őket??? A hozzátartozók egész nap dolgoznak,mi lesz a magatehetetlen betegekkel??

  5. Sajnos tapasztalat, de ezek az “úgynevezett” elfekvők, nem mások, mint halálgyárak!!! Ha a hozzátartozó nem megy minden nap, akkor éhen halnak, hiszen alig van nővér. ja és takarító sincs, így büdös, koszos helyen kell meghalniuk embertelenek a körülmények!!!

    1. Ez igy van ha anyu nem megy be mindennap kétszer háromszor apuhoz akkor beleszárad a szarba szegény, ennyire nem törődnek az emberekkel.SAJNOS.

  6. Az ágyak megszüntetése mellett, főként a %-os arányra figyelemmel, talán első lépésben ki kellene alakítani az ilyen betegek fogadására kész “bárminek nevezett” hálózatot, szakápolókkal, ágyakkal, infrastruktúrával. Saját tapasztalat mondatja velem, hogy szükséges, a kórházak gyógyulás előtt szabadulnak a betegtől. Családi tragédia volt, amikor a beteg rossz kezelése után egyszerűen a krónikus osztályra helyezték, ahol elhalálozott. Azt nem mondom, hogy ott nem ápolták, de a gyógyításhoz szükséges orvosi segítséget sikerült távol tartani. Ez kórház megnevezésétől, helytől függetlenül történik véleményem szerint, azonban ma a generációk családon belül alapvetően nem együtt élnek, így a betegek ápolása két időskori esetében családon kívülről oldható meg csupán. Ez történt velünk is, ha akkor nem maradhatott volna szerettünk a krónikus osztályon, még rosszabb helyzetbe kerültünk volna. Láttam az oda helyezetteket, az tény, hogy nagyon is sokszínű beteg volt, de zömében idős ember.