Mit ünneplünk pünkösdkor?

A Szentlélek eljövetelét és a keresztény egyház születésnapját.

Pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe a húsvét és a karácsony után, azonban, míg az utóbbi kettő esetében csípőből lövi a többség a kérdésre a választ, addig pünkösd kapcsán nagy a bizonytalanság, hogy mit is ünneplünk ilyenkor.

A Szentlélek eljövetelének ábrázolása a veronai Sant’Anastasia templomban.
A Szentlélek eljövetelének ábrázolása a veronai Sant’Anastasia templomban (Forrás: Getty Images)

A pünkösd, ahogyan az egyházi jeles napok jó része, eredetileg nem keresztény ünnepként kezdte a pályafutását. Általában a zsidó valláshoz kötik az eredetét, ám ott is kettős jelentőséggel bírt. Hagyományosan a pészah (a zsidó húsvét) második napján kezdték meg az árpa aratását és a learatott gabonából egy-egy kalászt mindennap félretettek, amikor pedig összegyűlt hét darab ezekből, akkor kévébe kötötték őket. Ezt nevezik a zsidók ómernek és a kalászok félrepakolásának időszakát ómerszámlálásnak.

Amint összegyűlt hét kéve, az azt követő napon tartották az új kenyér ünnepét, később pedig a sávuótot is, ami már kifejezetten vallási ünnep volt, hiszen a Tóra megszületésére emlékezik. Pontosabban arra az aktusra, amikor a Sínai-hegyen Isten átadta Mózesnek az Izráel népének szánt törvényeket.

Persze elképzelhető, hogy maga az új kenyér ünnepe már jóval megelőzte a térségben a zsidókat, hiszen az újabb kutatások szerint éppen a mai Izrael területe az, ahol nagyjából tízezer éve az embernek sikerült háziasítani az árpát, így vélhetően az ehhez kapcsolódó rituálék sem a zsidóságnak a területre való megérkezésével vették kezdetüket. Talán ezért volt fontos egy már akkor is hagyományos ünnepnek kifejezetten vallási jelleget kölcsönözni.

Szóval adott egy vándorünnep, ami egy másik vándorünnephez kötődik. Nincs ez másképpen pünkösd esetében sem, csak itt nem a pészah, hanem a húsvét az irányadó. A pünkösd eredeti görög neve pentekoszté és ötvenediket jelent, tehát a húsvét utáni ötvenedik napról van szó. Érdemes megfigyelni, ahogyan az ünneppel az ötvenes szám is vándorol a vallások között, hiszen az ómerszámlálás negyvenkilencedik napját követő másnapon ülik a zsidók is a sávuótot.

Nem változott túl sokat az ünnep szimbolikája sem, hiszen míg a sávuót az Izráel népe és Isten között kötött szövetségnek állít emléket, addig a keresztény olvasatban Isten és az emberiség között köttetett új szövetség kinyilvánításáról van szó, amint azt a Krisztus feltámadását követő ötvenedik napon a tanítványoknak megjelenő Szentlélek is egyértelművé tette.

A történet szerint ugyanis a Szentlélek ezen kiáradása tette lehetővé Krisztus tanítványai számára, hogy több nyelven, hatásosan fogalmazó, jó szónokokká váljanak és képesek legyenek hirdetni az Úr üzenetét.

Ez pedig azt szimbolizálta, hogy az elvont szakrális tartalom mellett egy nagyon konkrét, kézzel fogható dolog is történt ezen a napon, megszületett a keresztény egyház. Tehát, ha bárki is kérdezi tőletek, hogy mit ünneplünk pünkösdkor, nyugodtan mondjátok neki, hogy a Szentlélek eljövetelét és a keresztény egyház születésnapját, vagy a sávuótot, esetleg a bőséges árpatermést.

Címkék:

Jobban tudom!

Válogatás a bejegyzések közt

Keresztrejtvény – 16.07.26. Április 10. – miről nevezetes? Hogyan írjuk helyesen: hajlam vagy halylam? Hogyan írjuk helyesen: bicikli vagy bicigli? Hogyan írjuk helyesen: kínoz vagy kinoz? Hogyan írjuk helyesen: nem tudja vagy nemtudja? Július 25. – miről nevezetes? Hogyan írjuk helyesen: kaptam vagy kabtam? Hogyan írjuk helyesen: hosszú vagy hoszú? Február 6. – miről nevezetes?

Neked mi a véleményed?

Hozzászólások: 0 hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.