Startlap Wiki

Az övsömör a bárányhimlő által okozott ideg- és bőrgyulladás.

A bárányhimlőt okozó vírus a betegség lezajlása után életben maradhat a szervezetben, és “megbújik” a gerincvelő hátsó szarvában lévő érző idegsejtekben.

Az övsömör a nevét a jellegzetes tünetéről kapta, amikor a gerincvelőből kilépő vírusok a mellső felszín középvonalában véget érő övszerű alakzatban ideg- és bőrgyulladást okoznak.

Az övsömör tünetei a duzzadt vörös foltok a has középvonalában, amik felszínén hólyagok alakulnak ki. Ezek kialakulásukat követően hamarosan kifakadnak. A bőrelváltozás 2-4 hét alatt, többnyire nyomtalanul, olykor azonban hegek hátrahagyásával gyógyul. A gyulladást forrázásszerű fájdalom kíséri.

Mivel az érzőideg is gyulladt, az idegfájdalom már a bőrkiütések előtt jelentkezhet és azok elmúltával is fennmaradhat. A bőrkiütések nélküli idegfájdalom számos betegség tünetét utánozhatja.

Az övsömör előfordulásának gyakorisága Magyarországon évente több ezer új esetet jelent, és az életkor előrehaladtával nő a kockázat. Az övsömör a bárányhimlőn átesett immunhiányos állapotban szenvedő betegeknél jelentkezik, de a legveszélyeztettebbek az idősek, a daganatos betegségekkel küzdők, a HIV-fertőzöttek, valamint azok, akik szteroidokat vagy egyéb immunrendszert gyengítő gyógyszereket szednek. Míg a legtöbb ember számára az övsömör kellemetlen, de kezelhető állapot, komoly szövődmények alakulhatnak ki – mint például a posztherpeszes neuralgia – ,  és jelentős fájdalommal, hosszú távú idegi problémákkal járhatnak.

További tudnivalók az övsömörről itt.