Startlap Wiki

A rövid válasz: mindkettő (újév és új év) lehet helyes, csak nem ugyanazt jelenti. Nézzük bővebben, gyakorlati példákkal, hogy örökre megjegyezd! 

A legfontosabb különbség egy mondatban

Újév (egybe) = január 1. mint ünnepnap.  
Új év (külön) = a most kezdődő / frissen megkezdett esztendő (jelzős szerkezet: új + év).

Gyors trükk:

Ha ki tudod cserélni „január elsejére”, akkor nagy eséllyel újév. Ha inkább „az új esztendőre” gondolsz, akkor új év.

Újév (egybeírva): az ünnepnap neve 

Mikor írd egybe? 

Akkor írd egybe, ha konkrétan az év első napjáról, mint ünnepről beszélsz: újév napja = január 1.  

Gyakorlati példák:

• „Újév napján lencsét eszünk.”
• „Az újév idén vasárnapra esik.”  
• „Újévi koncert lesz a főtéren.” (Itt az „újévi” az ünnephez kötődik.) 

Miért pont így? 

Mert ilyenkor az „újév” önálló, rögzült jelentésű szó: nem „új” + „év” laza kapcsolatáról, hanem egy ünnepnap nevéről van szó. 

Új év (különírva): a frissen induló esztendő 

Mikor írd külön? 

Ha a mondatodban az „új” szó jelzőként működik („milyen év?” → „új”), akkor külön írandó: új év.  

A jelentés ilyenkor: hamarosan kezdődő, illetve rövid ideje tartó év.   

Gyakorlati példák  

•  „Kezdődik egy új év, tele tervekkel.”  
• „Az új évben többet mozgok.”   
• „Az új év első hete mindig visszarázós.”   

 
Amikor az esztendőt kívánod boldognak, szinte mindig a különírás a logikus: „boldog új évet”. 

“Boldog új évet!” – miért ez a szabályos forma?

Sokan gondolják úgy, hogy ha létezik az „újév”, akkor a köszöntésben is egybe kell írni: „Boldog újévet!” 

A gond ott van, hogy a köszöntés jelentése valójában nem az ünnepnapra (január 1.), hanem az előttünk álló esztendőre vonatkozik. Ezért a helyes forma:  „Boldog új évet kívánok!”   

Gyakorlati példák 

• SMS / chat: „Boldog új évet!  
• Képeslap: „Békés ünnepeket és boldog új évet kívánok!” 
• Formális e-mail (ügyfeleknek): „Kellemes ünnepeket, sikeres és boldog új évet kívánunk!” 

BÚÉK – mit rövidít, és hogyan írjuk helyesen? 

A BÚÉK mozaikszó a „Boldog új évet kívánok!” rövidítése, amit jellemzően szilveszterkor és újév napján használunk.   

B. ú. é. k. – a „szabályos rövidítés” logikája 

A különírt szókapcsolatok rövidítése a hagyományos szabály szerint úgy történik, hogy minden szó kezdőbetűjét leírjuk, pontozva, tagolva – így jön ki: B. ú. é. k.   

Miért terjedt el mégis a BÚÉK? 

A használatban a rövidítés „összeforrt”: sokan nem pontokkal és szóközökkel, hanem betűszószerűen, egyben írják: BÚÉK. Ez annyira elterjedt, hogy a helyesírási ajánlás is a BÚÉK alakot tekinti természetesnek és ajánlottnak.  

Ha gyorsan, közérthetően akarsz írni: BÚÉK.   

És mi a helyzet a B.Ú.É.K. alakkal? 

A túlzottan pontozott, csupa nagybetűs B.Ú.É.K. gyakran abból adódik, hogy a rövidítések és a mozaikszók írásmódja „összecsúszik” a fejünkben; a bevett, ajánlott forma inkább a BÚÉK. 
 

Újévi vagy új évi?

Az  „-i” képzős alakoknál is ugyanaz a logika működik, mint az alapszavaknál: 

Újévi (egybe) – ha az ünnepnaphoz kötődik 

„Újévi koncert” (január 1-jei, ünnepi esemény).   
 
Új évi (külön) – ha az új esztendőhöz tartozik 

„Új évi célok / fogadalmak” (az új évre vonatkozó tervek).  

   Ha a fejedben a mondat így hangzik: „az új esztendőre vonatkozó…”, akkor jó eséllyel új évi (külön). Ha inkább „ünnepi, január elsejei…”, akkor újévi (egybe).   

15 másodperces „puska” (ha csak ezt jegyzed meg) 

 Írd így:

• újév = január 1., ünnepnap  
• új év = friss esztendő, jelzős szerkezet  
• Boldog új évet kívánok! = a legbiztosabb köszöntés 
• BÚÉK = bevett, ajánlott rövid alak (a köszöntésből) 

Gyakori kérdések (GYIK)  

1) „Újév vagy új év – akkor melyik az igazi?” 
Mindkettő: újév az ünnepnap (január 1.), új év pedig az újonnan kezdődő esztendő.  

2) „Boldog újévet” tényleg hibás? 
A szabálykövető, minden helyzetben helyes forma: „Boldog új évet kívánok!”, mert a kívánság az új esztendőre vonatkozik.  

3) „BÚÉK vagy B. ú. é. k.?” 
A hagyományos rövidítési logika szerint B. ú. é. k., a mai, elterjedt és ajánlott alak pedig BÚÉK.  

4) „Miért fontos az ékezet a BÚÉK-ban?” 
Mert a magyar helyesírásban a hosszú magánhangzót jelölni kell, és az elterjedt, betűszószerű alak ékezetekkel él: BÚÉK.   

Cikkünk frissült: 2026.02.18.