1844 óta
Az 1836. évi III. törvénycikk az egyik hivatalos nyelvvé tette a magyar nyelvet, míg az 1844. évi II. törvénycikk tette kizárólagos hivatalos nyelvvé a magyar nyelvet.
1844-től minden törvényt magyar nyelven alkotnak, valamint magyar lett az országgyűlés nyelve, az iskolai oktatás ezután magyar nyelven folyt, a hivatali ügyintézések nyelve is a magyar lett.
A nemzetiségi nyelvek használatát még a nem magyar nyelvű megyékben sem engedélyezték. Azonban a kisebbségek nem voltak hajlandó beletörődni ebbe. Szinte minden országgyűlésen hangzott el olyan megjegyzés, ami sértő volt a kisebbségekre.
Bessenyei György már 1778-ban is sürgette, hogy magyar nyelven lehessen művelődni. 1772-re tehető a felvilágosodás hazai megindulása. Azt tartották, hogy a szellemi élet csak akkor lendülhet fel, ha magyar nyelven lehet művelődni. Azonban ebben az időben anyanyelvünk nem volt elég árnyalt a latin és a német mellett. 1792-ben a közép- és felsőoktatásban kötelező tantárgy lett a magyar nyelv. Elkezdődött a nyelvújító harc, aminek nagy alakja Kazinczy Ferenc volt.