Munka ünnepe – május 1.

nap

Munka ünnepe - május 1.

nap

A munka ünnepe, május elseje a munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap. Munkás Szent Józsefre is emlékezünk a jeles napon, amihez a majális szokása is kapcsolódik. 2025-ban május 1-je csütörtökre esik. Május elseje munkaszüneti nap.

A nemzetközi munkásmozgalmak harcolták ki, hogy május elseje ünnep legyen. Azokról a gazdasági és szociális vívmányokról emlékezünk meg ezen a napon, amelyeket a munkások értek el. Robert Owen 1817-ben fogalmazta meg a munkások követeléseit. Többek között az addigi 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését szerették volna elérni.

Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, és a rövidebb munkaidő ellenére sem lett kevesebb a fizetésük.

Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.

A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanapot, amelyet egyes szövetségi államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök két nappal később összecsaptak, a rendőrök tüzet nyitottak, aminek négy ember esett áldozatul. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői között elvegyülő anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, négyet közülük ki is végeztek.

A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején tüntetéseket rendeztek, s 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa Párizsban úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében.

Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is “a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

Május 1-je a 20. században a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban tartották meg színpompás külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal “a gazdasági és szociális vívmányokat” ünnepelték – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában.

Május elsején a katolikusok Jézus nevelőapjára Munkás Szent Józsefre, az ácsra emlékeznek. Az egyház a kommunista befolyást akarta ellensúlyozni azzal, hogy megszentelte ezt a napot.

Milyen szokások kapcsolódnak május elsejéhez?

Már az ősi tavaszi ünnepkörben is megtalálhatjuk ezt a jeles napot. Ehhez kapcsolódik a majális és a májusfa-állítás szokása. A májusfa, a zöld ág a természet megújulásának szimbóluma. Az udvarlási szándék bizonyítéka is, szerelmi ajándék. Általában a legények közösen állították a fákat, vagy minden lányos ház udvarára, vagy csak kitüntetett helyekre. A fa kivágása, hazaszállítása titokban történt, hajnalra feldíszítették. A fa díszítéséből olyan következtetéseket lehetett például levonni, hogy ki kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát.