1913-ban ezen a napon hunyt el Báró tolcsvai Korányi Frigyes.
Nevéhez fűződik a belgyógyászati iskola megteremtése. Ő volt a tuberkulózis elleni küzdelem első jeles képviselője. Létrehozta fáradhatatlan munkával az Erzsébet királyné Szanatóriumot, ami a mai Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet elődje volt. 1901-ben sikerült a megnyitása. Azért volt nagy jelentősége a szanatórium megnyitásának, mert a huszadik század elején évente átlagosan 70-75 ezer magyar halt meg a tüdőgümőkórban. Korányi rendszeresen előadásokat tartott a betegség társadalmi jelentőségéről. A szegény sorsú betegek gyógykezelésére segélyezési alapot hozott létre. Felismerte, hogy szervezett formában szükséges küzdeni a kór ellen. Mindenképp fontos végiggondolnunk azt, hogy a századfordulón óriási dolog volt az, hogy rájöttek, a betegeket el kell különíteni az egészségesektől, hogy ne adhassák tovább a fertőzést. A betegeknek megtiltották, hogy tehenekkel, tehéntejjel dolgozzanak. A köztisztaság megteremtése is nagy jelentőségű volt. Nem lehetett a szennyvizet az utcára folyatni, körbebetonozott emésztőgödröket kellett létrehozni. A mértéktelen szeszesital fogyasztás visszaszorítását is célul tűzték ki. A gyerekek körében is elterjedt pálinkaivás legyengítette a szervezetet, ami miatt a fertőzésekre való hajlam nőtt. Sokan kértek életkori kedvezményt, hogy a szokásosnál hamarabb házasodhassanak. A nők szervezetét tovább gyengítette a fiatal korban bekövetkező több szülés. Korányi haláláig sikerült megvalósítani, hogy legyen az országban három nagy tüdőszanatórium, harminchét egyesület, ami a tuberkulózis ellen küzd, valamint egy hálózat, ami hetven tüdőbeteg-gondozóból áll.
Ezen a napon született:
- Bajor Gizi színésznő 1893-ban.
Ezen a napon hunyt el:
- Boleyn Anna angol királyné 1536-ban.
Ez is érdekelhet:
Milyen névnap van ma és holnap?