Startlap Wiki

Az AstraZeneca-Oxfordi Egyetem oltóanyaga vektorvakcina. Célja, hogy védelmet nyújtson a COVID-19 betegséggel szemben.

Az AstraZeneca-vakcina összetétele az új típusú koronavírus tüskefehérjét kódoló csimpánz adenovírus. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy szaporodásra képtelen csimpánz adenovírusba rejtve juttatják a szervezetbe. Ez alapján maga állítja elő a tüskefehérjét, ami kiváltja az immunválaszt és megtanítja az immunrendszert a COVID-19 elleni védekezésre.

Mennyire hatékony?

A vakcina hatékonysága függ a beadott dózis nagyságától, sőt, a két dózis beadása között eltelt időtől is. Ezek alapján a kutatók 62 és 90 százalék közötti hatékonyságot mértek a klinikai vizsgálatok során, melyet 70,4 százalékra átlagoltak. 

A védettség kialakulásához két adag, 4-12 hét különbséggel beadott vakcina szükséges. 

Kik kaphatják meg?

Az oltóanyag 18 éves és idősebb személyeknél alkalmazható.  Azon személyek is olthatók a vakcinával, akik már átestek a betegségen és meggyógyultak. A vakcina krónikus betegséggel rendelkezőknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra
vonatkozó ellenjavallat. Várandósság alatt nem javasolják az oltást.
Várandósság a második oltás után minimum 2 hónappal tervezhető.

Milyen mellékhatásokat okozhat?

 Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. Oltási reakciók lehetnek: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés.

Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.

Meddig tart a védettség?

A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert (2021. március), meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.

További tudnivalók az AstraZeneca vakcináról.