Startlap Wiki

Lannert Judit eredetileg közgazdászként végzett: 1980 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán tanult. Ezt követően az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett szociálpolitikusi diplomát 1987 és 1990 között.

2005-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szociológiai tudományokból PhD-fokozatot szerzett.

1991-1992-ben az Egyesült Államokban, a Princeton Egyetemen, illetve a Woodrow Wilson School of Public and International Affairs kurzusain is részt vett. Angolul, franciául és németül beszél.

Pályakezdés és oktatáskutatói munka

Pályáját 1987 és 1990 között az Országos Közvéleménykutató Intézetnél kezdte, majd 1990-től az Országos Közoktatási Intézetnél dolgozott kutatóként. Később az intézetben vezető pozíciókat is betöltött: 2004 és 2007 között központvezető volt, tudományos főmunkatársként, kutatási igazgatóként, majd tudományos főigazgató-helyettesként is dolgozott.

Nevéhez kötődik az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozat elindítása is. Ez a sorozat hosszú időn át a magyar oktatás állapotának egyik fontos szakmai áttekintése volt.

A T-Tudok és kutatási területei

 2007-ben a TÁRKI Zrt. és Lannert Judit alapította meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.-t.

A szervezet 2012-től T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. néven működik tovább. Lannert Judit 2008 és 2012 között a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgatója volt, 2012-től pedig a T-Tudok senior kutatójaként dolgozott 2026-ig.

Kutatói érdeklődése elsősorban a tanulói továbbhaladásra, az iskola és a munka világa közötti átmenetre, a pályaválasztási aspirációkra, az oktatási egyenlőtlenségekre, az iskolarendszer teljesítményére és a pedagógusok helyzetére irányul. Több tucat hazai kutatásban és számos nemzetközi összehasonlító vizsgálatban vett részt – olvasható a T-Tudok honlapján szereplő életrajzában.

Milyen témákban szólal meg?

Lannert Judit az elmúlt években gyakran nyilatkozott a magyar közoktatás állapotáról. Visszatérő témái közé tartozik a pedagógusok túlterheltsége, az oktatási rendszer centralizáltsága, a PISA-eredmények értelmezése, a tantervi szabályozás, a kreativitás fejlesztése és az, hogy az iskola mennyire készíti fel a diákokat a jövő kihívásaira.

Egy 2024-es Qubit-interjúban például arról beszélt, hogy a magyar oktatásból szerinte nem a kontroll, hanem a szabadság hiányzik.  

Könyve és a kreatív tanulás

Lannert Judit az utóbbi években a kreativitás fejlesztésével is kiemelten foglalkozott. 2024 végén jelent meg Kreatív tanulás című, Németh Szilviával közösen írt könyve, ami 660 oldalon foglalkozik a témával.

A 24.hu cikke szerint Lannert Judit cége az elmúlt évtizedben több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját, ami a kreativitás iskolai fejlesztését helyezte középpontba.

A leendő Tisza-kormány gyermek-és oktatásügyi minisztere

2026. április 24-én Magyar Péter bejelentette, hogy Lannert Juditot jelöli a leendő Tisza-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

Magyar Péter a Facebook-oldalán élő közvetítésben beszélgetett Lannert Judittal.

A beszélgetésben Lannert Judit szemléletváltást ígért az oktatásban, és új nemzeti alaptanterv bevezetéséről, a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emeléséről és a felsőoktatási alapítványi modell felülvizsgálatáról is szólt.

Oktatáspolitikai nézetei

Az oktatás egyik legsúlyosabb problémájaként az esélyegyenlőtlenséget nevezte meg a Magyar Péterrel való beszélgetésében. Lannert Judit szerint a PISA-mérések alapján Magyarország rendszeresen azok közé az országok közé tartozik, ahol a családi háttér a legerősebben meghatározza a tanulói teljesítményt.

Úgy fogalmazott, ez “bebetonozza” a gyerekeket, a családokat és a társadalmat, vagyis gátolja a társadalmi mobilitást.

Szerinte ebből csak átfogó szemléletváltással lehet kilépni.

Kritikát fogalmazott meg a kompetenciamérések jelenlegi működésével kapcsolatban is. Felidézte, hogy a 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején bevezetett kompetenciamérés korábban jól működő rendszer volt, ezt azonban szerinte az utóbbi időben nagyon megbolygatták. Úgy látja, az iskolákban “mérési cunami” indult el, amelynek következtében a diákok már kevésbé veszik komolyan a méréseket.

Külön problémának tartja, hogy ezeket az adatokat egyéni pedagógusértékelésre is fel akarták használni. Szerinte a pedagógusok értékelése az autonóm intézményvezetők feladata lenne, míg az oktatáspolitikának az intézmények működését kellene vizsgálnia.  

Új nemzeti alaptantervet tart szükségesnek

Lannert Judit szerint csökkenteni kell a gyerekek és a pedagógusok terhelését is. Egy új nemzeti alaptantervet tartana szükségesnek, amely nem kontrolláló és túlszabályozó, hanem inkább elveket és mintákat ad az iskoláknak. Úgy vélte, akár a kerettantervekre sem lenne szükség. A jelenlegi helyzetről azt mondta: az iskolák “gúzsba kötve táncolnak”, és nem lehet 21. századi oktatást megvalósítani úgy, hogy túl sok, egymástól nagyon különböző tantárgyat kell tanítani.

Fontosnak nevezte a kritikai gondolkodás fejlesztését, a rendszeres visszacsatolást és az adatvezérelt oktatáspolitikát.

Ehhez kapcsolódva egy átfogó átvilágítást sürgetett, amely feltárná, mi működik jól a rendszerben, és min kell változtatni.

Lannert Judit azt is elmondta, fontosnak tartotta, hogy a tervezett minisztérium nevében megjelenjen a “gyermek” szó, mert szerinte ez is hozzájárulhat a szükséges szemléletváltáshoz. A tankötelezettségi korhatár 16-ról 18 évre emeléséről úgy vélekedett, hogy azt felmenő rendszerben lehetne bevezetni. Hangsúlyozta ugyanakkor:

az a cél, hogy a fiatalok olyan végzettséggel kerüljenek ki az oktatásból, amelyet a munkaerőpiac is elfogad.

A pedagógusokat segítő munkatársak bérét szintén rendezni kellene, mert szerinte a finn oktatási rendszer egyik fontos tanulsága éppen az, hogy a tanárnak elsősorban a tanítással kell foglalkoznia.

A felsőoktatással kapcsolatban az alapítványi modell felülvizsgálatát sürgette. Magyar Péter erre reagálva azt mondta, a modell jelentős átalakítására készülnek, nem elsősorban uniós elvárás miatt, hanem azért, mert ezt tartják a magyar felsőoktatás érdekének.

A Lannert Juditról szóló bejelentés azért is kapott kiemelt figyelmet, mert az oktatási tárca vezetőjének személye korábban vitát váltott ki a Tisza Párt környezetében: sajtóértesülések szerint korábban Rubovszky Rita neve is felmerült, ami több szereplő részéről kritikákat váltott ki.

Bejegyzésünk frissült.

Ez is érdekelhet: 

Kicsoda Ruff Bálint?