Startlap Wiki

Az Afrikában előforduló Marburg-vírust először 1967-ben azonosították, amikor németországi és szerbiai laboratóriumokban dolgozó kutatók kapták el az akkor még ismeretlen vírust, fertőzött kísérleti majmoktól. A vírus nevét a német Marburg városáról kapta, ahol először diagnosztizáltak fertőzötteket.

A kórokozó azért is nagyon veszélyes, mert  gyorsan terjedhet és magas halálozási aránnyal jár. A fertőzés lappangási ideje 2-21 nap. 

Mivel jelenleg nincs specifikus kezelés, a megelőzés és a megfelelő védőintézkedések alkalmazása létfontosságú.

Hogyan terjed a Marburg-vírus?

A Marburg-vírus természetes gazdái a gyümölcsevő denevérek (főleg a Rousettus aegyptiacus faj), amelyek hordozzák a vírust anélkül, hogy megbetegednének. Az emberre általában ezekkel a denevérekkel való közvetlen érintkezés útján terjedhet át, például ha valaki fertőzött denevérek ürülékével vagy vizeletével kerül kapcsolatba.

A vírus továbbterjedhet emberek között is, például vérrel, vizelettel, hányással vagy nyállal. A fertőzött személyt ápolók, az egészségügyi dolgozók és a családtagok nagyobb kockázatnak vannak kitéve, különösen, ha nem megfelelő védőfelszerelést viselnek.

Mik a Marburg-vírus tünetei?

A Marburg-vírus, akárcsak az ebola, súlyos, gyakran végzetes vérzéses lázat okozhat.

A fertőzés tünetei 

• kezdetben influenzaszerűek: láz, fejfájás, izomfájdalom.
• A tünetek gyorsan súlyosbodhatnak, ami hasi fájdalomhoz, hasmenéshez, hányáshoz, és véres széklethez vezet.
• A betegség során a test különböző részein vérzés alakulhat ki, így bőr alatti véraláfutások, orrvérzés és belső vérzés is előfordulhatnak.

A halálozási arány 24% és 88% között mozog, ami rendkívül veszélyessé teszi a vírust, és a gyógyulási esélyek nagymértékben függnek a korai felismeréstől, valamint a megfelelő kezeléstől.

Hogyan kezelhető a Marburg-vírus?

Jelenleg nincs specifikus vakcina vagy gyógyszer a Marburg-vírus ellen, de a betegek életben maradásának esélyei növelhetők a megfelelő orvosi ellátással.

A tüneti kezelés, mint például a folyadékpótlás és az elektrolitok egyensúlyának fenntartása, valamint a vérnyomás stabilizálása életmentő lehet.

Kutatások folynak antivirális szerek fejlesztésére, de ezek még kísérleti fázisban vannak.

A vírus elkerülésének legfontosabb módja a denevérekkel való közvetlen érintkezés elkerülése, különösen azokon a területeken, ahol a vírus jelen van. Az egészségügyi dolgozóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő védőfelszerelés használatára, valamint a fertőzött személyek szigorú elkülönítésére. Az alapos kézmosás, a fertőzött személyekkel való közvetlen kapcsolat kerülése, valamint a fertőtlenítés is kulcsfontosságú a vírus terjedésének megelőzésében.

Hol jelent meg a Marburg-vírus?

Ruandában nemrég tört ki Marburg-járvány. Sabin Nsanzimana egészségügyi miniszter szerint eddig tízen hunytak el a kórban és október 1-ig összesen 29 fertőzést erősítettek meg. A jelenleg kezelés alatt álló 19 személy túlnyomó részben egészségügyi dolgozó, akiket karanténba helyeztek. 

Egy Ruandában Marburg fertőzöttet ápoló fiatal orvostanhallgató és barátnője Németországba visszatérve Marburg vírus fertőzésre utaló tüneteket mutatott a Hamburg felé tartó vonaton, ezért a német hatóságok karanténba helyezték őket. Mint arról csütörtökön beszámoltunk, negatív lett a Marburg-vírus gyanújával kórházba szállított két személy egészségügyi vizsgálati eredménye, nem ez a vírus fertőzte meg őket – közölték a német hatóságok csütörtökön.

Magyarországon kell tartani a Marburg-vírus okozta járványtól?  

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2024. október 3-án kiadott tájékoztatójában azt írja: fontos kihangsúlyozni, hogy a fertőzött, de tüneteket nem mutató ember nem képes megfertőzni a vele kapcsolatba kerülőket.

Bár a Marburg-vírust már korábban is behurcolták Európába, annak a valószínűsége, hogy Magyarországon megjelenjen és járványt okozzon rendkívül alacsony – írják. A NNGYK folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzetet, állandó kapcsolatban van a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel, külföldi társintézetekkel. Az NNGYK-ban működő Nemzeti Biztonsági Laboratórium kijelölt Európai Referencia Laboratóriumként a hét minden napján, napi 24 órában készenlétben van és felkészült a vírus kimutatására – tették hozzá.

Ez is érdekelhet:

Mit kell tudni a húsevő baktériumról?