Startlap Wiki

A Squid Game a Netflix saját gyártású koreai sorozata, 2021-es bemutatása után az egyik legnépszerűbb alkotássá vált a műfajban.

A 21. század nagy sorozatmániája kezdetben a nyugati társadalmakat ragadta el. Ugye ez az az időszak, amikor elkezd kiderülni, hogy a sorozat nem csak azt a Zs-kategóriás, látványra is gagyi, tévében futó dagályos valami, hanem lehet belőle kifejezetten izgalmas történeteket is kerekíteni. Az új irányzatot elsősorban az amerikai (gondoljunk az HBO olyan sorozataira, mint az OZ, A drót, vagy a Róma) és a brit (pl. a Doctor Who sikeres rebootja) tartalomgyártók lovagolták meg és bele kellett telnie jó pár évnek, mire mások is felnőttek a feladathoz. Ezek a mások elsősorban a skandinávok voltak, akik kiváló skandináv krimikből csináltak igen jó kis sorozatokat (pl. A Híd, Gyilkosság), de a bűnügyi vonaltól elvonatkoztatva is van értelme odafigyelni a félszigetre, ott van például rögtön a dánok remek történelmi drámasorozata, az 1864, vagy a svédek kiváló, egyébként súlyos társadalmi problémákat is boncolgató thrillere, a Kalifátus.

De sorolhatnánk még bőven, mostanra már a legtöbb európai országnak megvan a maga viszonylag nagyköltségvetéssel készült, büszkeségfalra kitehető sorozata és a jelenségátnyomult Ázsiába is. Ezen a kontinensen is korábban és mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a rétestésztaként nyújtható cselekménnyel rendelkező, végeláthatatlan romantikus szappanoperák, így sokáig igen csak óvatosan nyúltunk mindenhez, ami onnan érkezett (leszámítva persze a japán animesorozatokat, amik egy teljesen más tészta és már az általunk tárgyalt nagy sorozatdömping előtt is egy igen masszív rajongótáborral rendelkeztek világszerte).

Ezen az állapoton változtattak a koreai sorozatok, vagyis a K-pop mintájára a keresztségben egyezményesen a K-drama nevet kapott műfaj. Valójában nehéz egységes műfajról beszélni ebben az esetben, hiszen épp ugyanúgy találunk itt rózsaszín romcsi cuccokat, mint véres-beles zombihorrort és tulajdonképpen annyi köti össze ezeket a tartalmakat, hogy Koreában készültek és többnyire ott is játszódnak. Az egyik első futára ennek az irányzatnak a Kingdom címet viselő sorozat volt, amit úgy kell elképzelni, mint egy Walking Dead és Trónok Harca ötvözetet a 17. század eleji Koreában.

De most már tényleg, mi az a Squid Game?

A Squid Game, vagy a kevésbé szerencsés magyar fordításában Nyerd meg az életed pillanatnyilag a Netflix legnépszerűbb sorozata a világon és egyértelműen a K-drama zászlóshajójának minősül. A történet arról szól, hogy van egy rahedli ember, akik a kapitalizmus veszteseivé váltak, ez történhetett a véletlenek szomorú összjátéka eredményeként, de úgy is, hogy ezért az illető elhivatottan dolgozott, mint a szerencsejáték-függő főszereplőnk, Gi-hun. Ezeket az embereket, egyszerre több százat megkeres egy titkos szervezet és ráveszi őket, hogy vegyenek részt egy játéksorozatban, melynek a győztese irgalmatlan mennyiségű pénzt kap. A gondok ott kezdődnek, amikor kiderül, hogy a versenyszámok régi koreai gyerekjátékok és a kiesőkre halál vár.

Ennyit kell tudni a Squid Game cselekményéről, viszont azt érdemes még megjegyezni, hogy bár sokaknak újszerűen hatott valójában nagyon kevés igazi újdonságot vonultatott fel a sorozat, sőt ha egy szigettel arrébb ugrunk, meg is találjuk ennek ihletadó darabjait. Két japán műről kell itt beszélnünk, ha meg akarjuk találni a Squid Game alapjait. Az egyik a többek által ismertBattle Royale, ami regényként, képregényként és filmként is kijött. Ez egy disztópia, ami egy totalitarista japán társadalomban játszódik, ahol a hatalom a közösségek felbomlasztásában és a terror kiterjesztésében érdekelt, hiszen így tudja a legeredményesebben útját állni egy felkelésnek. Ennek egy hatásos eszköze, hogy egy-egy gimnazista osztályt elrabolnak, majd leteszik őket egy szigeten, ahol a véletlenszerűen kapott fegyvereikkel meg kell ölniük egymást, amolyan csak egy maradhat jelleggel. Ha valakinek erről az Éhezők viadala ugrana be, nincs semmi baj, annyit jegyeznénk csak meg, hogy az első Éhezők viadala könyv nagyjából tíz évvel később jelent meg, mint a Battle Royale regény.

A másik fontos elődje a Squid Gamenek a Kaiji nevű japán képregény, illetve animesorozat, ahol szintén adósságokkal terhelt szerencsejátékfüggőket gyűjtenek össze gengszterek és egy hajón eresztik őket egymásnak, ahol a megszokottól némileg eltérő szabály mentén kell kő-papír-ollót játszaniuk egymás ellen. A veszteseket elhurcolják rabszolgának, míg a győztesek adósságát törlik, sőt, ha jól játszanak még némi plusz pénzhez is juthatnak.

Ezekből már láthatjuk, hogy a Squid Game egyáltalán nem tévedt szűz terepre és csak találgatni lehet, hogy miért éppen most gyakorolt egy ilyen témájú sorozat ekkora hatást a világra. Holott egyébként nemrég, épp egy éve debütált a Netflixen egy japán manga, majd animesorozat élőszereplős változata, az Alice in Borderland, ami szintén hordoz olyan jegyeket magán, amik később a Squid Gameben köszöntek vissza.

Akárhogy is lesz, arra azonban felkészülhetünk, hogy a közeljövőben elég sok a Squid Gamehez hasonló próbálkozással lesz dolgunk, próbáljunk nem elveszni a kópiák tengerében.