A farsangolás közepette legalább három fontos dátum is megjelenik, amely a keresztény egyházhoz köthető.
Magyarországon a farsangi szezon január 6-tól, vagyis vízkereszt napjától tart egészen húshagyókeddig. Utóbbinak nincs pontos naptári dátuma, mozgó ünnep, időpontja a húsvét keltezésétől függ, attól visszafelé számolva a hetedik vasárnap utáni kedd.
A vízkereszt Jézus felnőttkori megkeresztelésére utal, ahogyan első csodatételéről (a vizet borrá változtatta), illetve születése után a napkeleti bölcsek látogatásáról is ekkor emlékeznek meg.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, február 2: Szűz Mária 40 nappal a születése után bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban. Magyarországon ilyenkor gyertyát szokás szentelni.
Húshagyókedd: ez a farsang utolsó napja, ezután a hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, emlékezve arra, hogy Jézus 40 napig megvonta az ételt magától.