Startlap Wiki

Mátyás király város

 

1873-as létrejöttekor Budapestnek még csupán 10 kerülete volt, a mai XII. kerület ekkor még nagyrészt az I. kerülethez tartozott. Az 1920-es évek végére az eredeti rendszer már elégtelennek bizonyult, különös tekintettel arra, hogy a főváros népessége 300 ezerről 1 milliósra növekedett. 

1930-ban elrendelték az újabb kerületek felállítását, ennek nyomán 1937-ben kezdték el előkészíteni a XII. kerület létrehozását, ami ténylegesen 1940. július 1-vel kezdhette el működését. A késedelem oka az volt, hogy a feltételül szabott székház építkezése a háború miatt lassan haladt.

Ebben az időben a kerületeket jellemzően történelmi személyiségekről nevezték el, így lett például a XI. kerület Szent Imre város, vagy a XIII. kerület Magdolnaváros (Horthy Miklósné leánykori keresztnevére utalva). A Hegyvidék elkereszteléséről szóló 1938. február 28-i rendelet március 18-án jelent meg a Fővárosi Közlönyben: „Budapest székesfőváros közönsége ezzel a határozattal Hunyadi Mátyás, a legnépszerűbb király, a kiváló katona, államférfi és diplomata emlékét kívánta megörökíteni. Az olasz renaissance műveltségének európai vonatkozásban is kimagasló alakja, korát mindenben megelőzte, többek között abban is, hogy Buda természeti szépségeire is felfigyelt: az ország kormányzásában elfáradt lelkét sokszor pihentette meg a budai hegyekben, ahol nyárilakot is építtetett magának. A székesfőváros közgyűlése hálás kegyelettel őrzi Mátyás király Budához fűződő kapcsolatainak emlékét s a budai hegyeket felölelő XII. közigazgatási kerületet nevével jelöli meg.”

Noha Mátyás valóban számos módon kapcsolódott a XII. kerülethez (ld. királyi vadaspark, és a Városkút vízműve) az elnevezés nem került be a köztudatba.