Egyéb
Tényleg rosszabb minőségű a földgáz, mint korábban?
Nem.
A víz lassabban forr fel, a tojás kétszer annyi idő alatt fő meg, a fűtést feljebb kell csavarni, mint korábban – hasonló megfigyelésekkel már a tíz évvel ezelőtti internetes fórumokban is találkozhatunk, de az összeesküvés elmélet miszerint a gázt “hígítják”, ennél is korábban szerezte első híveit.
Szakértői vélemények szerint ez csupán városi legenda, mert:
- a földgáz levegővel keverve robbanásveszélyes elegyet alkot, bármely más gáznemű anyag hozzáadása pedig gazdaságtalan lenne, hiszen a földgáz összetételének megváltoztatásához komoly technikai felszereltségre, szakembergárdára és tőkére lenne szükség;
- a gázkészülékek nem is működnének más minőségű földgázzal, mint amire beszabályozták őket;
- a földgáz továbbá igen nagy nyomással áramlik a vezetékekben, megcsapolni és hígítani, nem egyszerű feladat;
- a gázminőség fenntartásáért felelős Földgázszállító Zrt. (FGSZ) vezetékhálózat 120 pontján naponta hitelesített műszerekkel hétpercenként vesz mintát a földgázból; a hazai szabvány szerint a földgáz fűtőértéke 34 MJ/m3 ± 5%, vagyis 32,3-35,7 MJ/m3 közötti tartományban mozog;
- a csapvíz hőmérséklete télen 5 fokos, nyáron akár 20 fokos is lehet, a hideg hónapokban így 20 százalékkal több energiára van szükség a felforralásához, ezért forr fel lassabban a tésztához a víz ilyenkor;
- a gáz hígítására utaló jelnek tartják a láng elszíneződését is, amikor az kékből sárgára, vagy vörösre vált, de a gázláng színe az égés tökéletességétől függ: ha a levegőben lévő valamilyen szennyeződés, például a nem tisztított készülékből por kerül az égőfejhez, az égés minősége megváltozik.
Ön mit gondol, mik a tapasztalatai? Átvernek minket, vagy csak bizalmatlanok vagyunk, és bemeséljük magunknak a gázhígítós elméletet?