Startlap Wiki

Bár az eseménynek egykor Magyarországon is igazi hagyománya volt, Szent Iván napjáról ma gyakran Shakespeare és az északi országok jelentősebb rendezvényei, köztük az észt Jaanipäev jutnak eszünkbe. Az eseményről és a magyarországi szokásokról Koltay Erika múzeumpedagógussal beszélgettünk.

Honnan ered Szent Iván ünnepe?

“Ahogy az elnevezés is utal rá, az Iván nap Keresztelő Szent János ünnepe” – kezdi Koltay Erika. Mint hozzáteszi, a keresztény egyházban a szentek közt csak Keresztelő Szent Jánosnak és Szűz Máriának van földi születésnapi ünnepe.

“A Szent Iván napi dátum június 24-én, a Jézushoz kötött születésnap pedig december 24-én van. Az intervallum szerinti összekapcsolódás már a Bibliában is megjelenik, és feltehetően nem véletlen, hogy a két ünnep a korábbi napfordulók időpontjához közel esett” – mondja Koltay.

Mint a múzeumpedagógus hozzáteszi,

a csillagászati eseményekhez kötött vallási szimbolika lényege, hogy a fény győzedelmeskedik a sötét felett.

“Erre utal többek között az, amit Keresztelő Szent János mond, tehát: »nekem fogyatkoznom, neki pedig növekednie kell«. Ez azt jelenti, hogy a téli napforduló után egyre hosszabbak a nappalok, így hiába van december 24-e körül a legsötétebb, Jézus születésnapja elhozza a fényt és reményt az emberek életébe” – magyarázza a szakértő.

Szent Iván napját és a hagyományokat gyakran kötik a pogány szokásokhoz. Mint Koltay Erika elmondta, ennek az az oka, hogy a jelentős eseményeket, köztük a napfordulókat a kereszténység előtt is megünnepelték. “Az egyház idővel igyekezett nagyon tudatosan keresztény tartalommal megtölteni a régi pogány eseményeket” – mondja Koltay.

A szakértő elmondása alapján a magyarországi Szent Iván napi hagyományokról a XV. századból is vannak írásos emlékek. “Ezek csupán a legöregebb fennmaradt lejegyzések, de feltehetően jóval korábban is tartották az ünnepet hazánkban is” – magyarázza.

Szent Iván napja és a változó hagyományai

A különleges ünnepekhez gyakran párosulnak érdekes hiedelmek és népszokások. És igaz ez Szent Iván napjára is. “Az eseményhez kötött legismertebb szokás a Szent Iváni tűzugrás. A szentelt napon gyújtott tűznek tísztító, gonoszt elűző jótékony hatást tulajdonítottak a régi időkben, de a hagyományokban emellett megjelennek a régi szerelmi varázslások szokásai is. Ezek szintén a régi pogány hiedelmekig nyúlnak vissza” – mondja Koltay.

A Szent Iván naphoz kapcsolódó kisebb babonák és énekek viszont már nagyon eltérőek voltak a különböző magyarországi településeken.

“A tűznek és a füstnek egykor tisztító, védelmező hatást tulajdonítottak, így a tűzgyújtás egységesen megjelent Szent Iván napján. Az viszont már nagyon eltérő, hogy ehhez a szokáshoz milyen egyéb hagyományok társultak a különböző időkben és falvakban. Megesett, hogy a gonosz távoltartása miatt minél rosszabb szagú füstöt szerettek volna csinálni a Szent Iváni tűzgyújtáskor, de vannak olyan falvak is, ahol pont illatos, Szent Iván napi füveket, gyógynövényeket dobtak a tűzbe” – magyarázza Koltay, és mint hozzáteszi, Magyarországon az is változó volt, hogy 23-a vagy 24-e éjjelén gyújtanak Szent Iván napi tüzeket.

“De alapvetően azt mondjuk, hogy Keresztelő Szent János ünnepének vigíliáján tartották az eseményt” – mondja.

Koltay Erika szerint a Szent Iván napi almához is fontos hiedelem tartozik. “Összességében tehát nagyon eltérő, hogy mit tettek a máglyára. A Szent Iváni almafajtát például gyakran a tűzbe is bedobták, mert úgy gondolták, hogy ezzel megajándékozzák a mennyben lévő gyerekeket. De ismert ünnephez kapcsolódó szokás volt az is, hogy gyerekek házról házra jártak gyümölcsért a túlvilágon lévő kisgyermekeknek” – teszi hozzá.

A Szent Iván naphoz kapcsolódó mise szintén fontos része volt az ünneplésnek a keresztényeknél. “A görög katolikusok hagyománya a tisztesfű szentelés. A szokás szerint egy több növényből álló csokrot kell vinni a Szent Iváni misére, ahol a pap megszenteli a virágokat. A szentelményeket később be lehet dobni a Szent Iváni tűzbe, hogy ezáltal még inkább biztosítsák a gyógyító hatást” – meséli a szakértő.

A gonosz elűzése mellett rengeteg szerelemhez kapcsolódó hagyomány is megjelent a magyar településeken Szent Iván napján. “A Szent Iváni virágokból gyakran készítettek koszorút is leánygyerekes házaknál. Ezekhez pedig különböző jóslások tartoztak, például ha a tűzugrás után feldobták a koszorút a fára vagy háztetőre, az pedig nem esett le, akkor a család reménykedhetett abban, hogy ősszel férjhez megy a lányuk” – mondja Koltay.

Szent Iván napi tűzugrás Magyarországon

A Szent Iván napi tűzugrásról, vigalomról és élményekről ma sem kell lemondania a kíváncsiaknak. Sőt, arra sincs szükség, hogy az északi államokig utazzunk élményekért. Koltay Erika is elmondta, hogy ahogy más régi hagyományokat is, köztük a torkos csütörtököt felélesztették az újabb korok, úgy a Szent Iván napi szokások szintén életre kelhetnek Magyarországon is.

A Dráva melletti többségében horvátok lakta Felsőszentmártonban például már évek óta tartanak kisebb nagyobb rendezvényeket a Szent Iván napjához legközelebb lévő szombaton. A dél baranyai település igyekszik megemlékezni a Szent Iván napi horvát szokásokról, dalokról, és rendszerint tűzugrást is tartanak a Dráva egyik máig megmaradt holtágánál, a Mrtvica tónál. A szokások felelevenítése után természetesen az ünneplés sem maradhat el, az eseményről 2023-ban épp június 24-én emlékeznek meg a településen.

Hasonló ingyenes rendezvényeket tartanak emellett Nagykanizsán, és a Balaton-parton lévő Vonyarcvashegyen is.

“A Szent Iván nap általában a vidékiek ünnepe volt Magyarországon. És meglehet, hogy a szokások egy időre megszakadtak, de talán új életre éledhetnek. Jónak tartom, mikor a hagyományok adaptálódnak az új korokhoz, és ezáltal közelebb kerülhetünk a régi gyökerekhez is” – zárja Koltay.

(Szerző: Cserdi Dóra)

Ez is érdekelhet: 

Mikor van Iván névnap és mi a név jelentése?