Startlap Wiki

Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán.

Az  MTVA Sajtóarchívumának életrajza szerint 1980-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász képesítést, 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen PhD-fokozatot szerzett. Kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.

Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, 1982-1986 között a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jogtanácsosa, 1986-tól Szegeden jogtanácsos, 1991-1996 között a Sulyok-Japport, 1997-2014 között a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédje volt. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét látta el, 2000-től alkotmánybíróvá választásáig Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán.

Az Országgyűlés 2014. szeptember 24-én választotta meg az Alkotmánybíróság tagjának, 2015. április 1-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt, 2016. április 22-től – miután a korábbi elnök, Lenkovics Barnabás megbízatása az előző nap lejárt – elnökhelyettesként ő gyakorolta az Alkotmánybíróság elnöki jogköreit.

2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, funkciójához kötve tagja a Szent Korona Testületnek.

Sulyok Tamás a Magyar Köztársaság elnöke

2024. február 22-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy a kormánypártok Sulyok Tamást javasolják köztársasági elnöknek. Mindeközben az ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztás mellett kampányoltak. 

2024. február 26-án a parlament megválasztotta Sulyok Tamást a Magyar Köztársaság elnökének. A parlamenti képviselők titkos szavazással döntöttek róla. Sulyok megválasztása mellett 134-en, ellene 5-en szavaztak, 7 képviselő nem voksolt.  A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét.

 Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába, ő a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Sulyok Tamást Novák Katalin távozása után választották meg. Novák Katalin február 10-én mondott le, miután kiderült, hogy 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki az igazgató szexuáliserőszak-ügyét igyekezett eltussolni.

Sulyok Tamás közel hét és fél éven keresztül volt az Alkotmánybíróság elnöke, ahogy a Telex elemző cikkében írja, a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) kezdete óta ő töltötte be a leghosszabb ideig ezt a pozíciót. Ahogy fogalmaznak, Sulyok Tamás választása talán meglepő, de logikus döntés volt. Ő elfogadta a NER játékszabályait, amikor a Fidesz közjogi méltósággá emelte: úgy vezette az Alkotmánybíróságot, hogy az ne gátolja, sőt olykor segítse a kormány politikájának érvényesülését. Mindeközben viszont fenntartotta a politikától független szakember imázsát.

Sulyok korábban, az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott: “a politikai kritikával nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika.”

 Sulyok Tamás első beszéde köztársasági elnökként

Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök, aki első beszédében az Országgyűlésben azt mondta, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.

Az új államfő azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt.

Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja

– tette hozzá.

Jogászi pályáját úgy foglalta össze, hogy az a legszabadabb ügyvédségtől a legnemesebb alkotmánybírói munkáig terjedt. “Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és váraknál egyaránt” – tette hozzá. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jog szeretetét és tiszteletét édesapjától és két bátyjától tanulta, és ezt továbbadta két gyermekének, akik szintén a jogászi pályát választották. Megköszönte feleségének, Zsuzsannának, hogy már ötven éve mellette áll, támogatja.