Startlap Wiki

Mikor van pontosan a tavaszi óraátállítás?

Március utolsó vasárnapján, 2024. március 31-én hajnali 2 óráról 3 órára állítjuk az analóg órákat, ekkor kezdődik a nyári időszámítás. A digitális készülékek, okostelefonok órái automatikusan átállnak. 

Sosem törlik el az óraátállítást?  

2021-ben járt le az óraátállítás eltörlésének határideje, de az uniós tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni a kérdésben. Elsőként Csehország hozott öt évre szóló döntést, miszerint folytatják a nyári és téli időszámításra való átállást a következő években is.

A többség a nyári időszámítást támogatná

Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában – derült ki a Publicus Intézet által készített korábbi felmérésből.

Akkor a válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, ha választhatna időszámítást, a nyári mellett döntene, mert este tovább van világosabb.

A nyári-téli időszámítást kezdetben energiamegtakarítás céljából vezették be. Ezzel kapcsolatban érdekes részlet a felmérésből, hogy minden hetedik (15 százalék) megkérdezett úgy tudja, az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági hasznot hoz, míg tízből négyen (39 százalék) úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, továbbá tízből szintén négyen (41 százalék) úgy tudják, hogy ez az egész csak egy hagyomány.

A tavaszi óraátállítás negatív hatással lehet a szervezetünkre

Az óraátállítás eltörlése mellett a további érv, hogy szakértők szerint az emberek bioritmusát is felborítja az állítgatás. Ilyenkor sokan fáradtnak, motiválatlannak, vagy éppen stresszesebbnek érezhetik magukat, a munkában is jelentkezhet a koncentrációhiány, de még emésztési panaszoktól is szenvedhetünk.

via GIPHY

Ennek hátterében az állhat, hogy az óraátállítás – különösen a tavaszi, amikor “elveszítünk” egy órát alvásból – jelentős hatást gyakorol szervezetünk biológiai órájára, vagyis a cirkadián ritmusra. Ez a belső ritmus szabályozza a testünk napi biológiai folyamatait, mint az alvást, az ébrenlétet, az étvágyat és a hormontermelést. Amikor hirtelen megváltoztatjuk az időt, ezek a folyamatok felborulhatnak, és jelentkezhetnek a már említett panaszok.

Mit tehetünk azért, hogy helyreálljon a biológiai ritmusunk?

• Néhány nappal az óraátállítás előtt már érdemes lehet hozzászoktatni a szervezetünket a változáshoz, azaz lehetőség szerint próbáljunk fokozatosan korábban lefeküdni és korábban felkelni. A szakértők szerint már 15-20 perces változások is segíthetnek a szervezetünknek, hogy könnyebben alkalmazkodjon az új időhöz.
• Fontos, hogy ebben az időszakban különös figyelmet fordítsunk az alvás minőségére. Kerüljük a késő esti koffein- és alkoholfogyasztást, és ügyeljünk arra, hogy nyugodt környezetet teremtsünk az alváshoz, kellően sötét legyen a hálószobában.
• A reggeli napfény azonban segíthet újra beállítani a cirkadián ritmusunkat. Ilyenkor érdemes minél több időt a szabadban tölteni.
• Jó hatással lehet a szervezetünkre a könnyed testmozgás is, ami segíthet levezetni a stresszt és javíthatja az alvás minőségét.  
•  Az étkezésnél arra érdemes figyelni, hogy lefekvés előtt ne fogyasszunk túl nehéz, zsíros ételeket, mert ezek megnehezíthetik az elalvást. Törekedjünk arra, hogy – különösen az esti órákban – könnyű, egészséges falatok kerüljenek a tányérunkra.
• Érdemes különböző relaxációs technikákat alkalmazni, mint a meditáció vagy a mélylégzés, amik segíthetnek csökkenteni az átállítás okozta stresszt.
•  Fontos, hogy figyeljünk testünk jelzéseire és adjunk magunknak elég időt az átálláshoz, természetes, hogy a szervezetünknek akár még két hétre is szüksége lehet ahhoz, hogy helyreálljon az alvás ritmusa, rendeződjön a hormonszint és enyhüljenek a panaszok.

A jó hír, hogy 2024-ben az óraátállítás időpontja a húsvéti hosszú hétvégére esik, így hétfőn még kapunk egy kis plusz pihenőt, nem kell rögtön munkával vagy tanulással kezdeni a hetet.