Startlap Wiki

Mikor van pontosan az őszi óraátállítás 2024-ben?

Október utolsó vasárnapján, azaz 2024. október 27-én hajnali 3 óráról 2 órára kell állítani az analóg órákat, így egy órával hosszabb lesz az éjszakánk. Ekkor kezdődik a téli időszámítás, ami március végéig tart. A digitális készülékek, okostelefonok órái automatikusan visszaállnak.

Miért van szükség az óraátállításra?

Az óraátállítás ötlete először Benjamin Franklin nevéhez köthető, aki a 18. században javasolta, hogy az emberek jobban kihasználják a természetes napfényt, így csökkentve az esti világítás szükségességét. A modern időkben az óraátállítást először a 20. század elején, az első világháború idején vezették be, gazdasági megfontolásokból, hogy energiát spóroljanak. Magyarországon az 1980-as évek óta van érvényben az évi kétszeri óraátállítás.

Az óraátállítás célja elsősorban az volt, hogy a nappali világosságot minél hatékonyabban használjuk ki, és ezzel energiát spóroljunk meg. Az esti világosabb időszakok révén kevesebb mesterséges világításra van szükség, amely gazdaságosabb lehet a háztartások és vállalatok számára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy napjainkban a modern technológiák miatt a megtakarítás mértéke egyre kisebb.

Az őszi óraátállítás előnyei

Az őszi óraátállításnak, amikor egy órával hátrébb állítjuk az órákat, elsősorban az a célja, hogy jobban kihasználjuk a természetes fényt a késő délutáni és esti órákban. A több természetes fény miatt kevesebb mesterséges világítást kell használnunk, ami energiamegtakarítással jár.

A több természetes fény hozzájárulhat a jobb hangulathoz és csökkentheti a téli depresszió tüneteit.

Az őszi óraátállítás hátrányai

A szakértők szerint az emberek bioritmusát felborítja az évi kétszeri állítgatás. Az őszi óraátállítás azt eredményezi, hogy kevesebb ideig élvezhetjük a nappali fényt, ezáltal az emberek kevesebb időt tudnak a szabadban tölteni. Egyes elemzések szerint a kevesebb nappali fény és a hirtelen sötétedés az őszi óraátállítás után növelheti a közúti közlekedési balesetek kockázatát. Ezzel  azzal is összefüggésben lehet, hogy sokak számára az óraátállítás akár egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani.

Az óraátállítás, különösen az őszi visszaállítás, zavarhatja az emberek alvási ciklusát. Ez alvásproblémákat, fáradtságot és egyéb egészségügyi problémákat okozhat. A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek.  

Az óraátállításnak emellett adminisztratív és logisztikai nehézségei vannak, például a közlekedési menetrendeket tekintve: a MÁV jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a hajnali 2 órakor közlekedő néhány vonat 1 órát vesztegel.

Bár az energiamegtakarítás egykor fontos szempont volt, manapság sok szakértő szerint ez már kevésbé jelentős, és az átállás okozta zavarok gazdasági hatásai nagyobb károkat okozhatnak, mint amennyit az energiatakarékosság révén nyerünk.

via GIPHY

Tényleg eltörlik az óraátállítást? 

Az Európai Unióban már évek óta napirenden van az óraátállítás eltörlésének kérdése. 2018-ban az Európai Bizottság javasolta, hogy szüntessék meg az évi kétszeri átállítást. Azóta több tárgyalás is zajlott, és néhány tagállam, köztük Magyarország is, fontolóra vette, hogy megszünteti az átállítást. Azonban 2024-ben még biztosan marad az óraátállítás, és a jövőbeli változások ütemezése egyelőre kérdéses.

Ha végül az óraátállítást eltörlik, akkor az országoknak dönteniük kell, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett maradnak-e véglegesen.

Az Európai Unió által végzett 2018-as közvélemény-kutatásban az emberek többsége (80%-a) a nyári időszámítás véglegesítését támogatta, és sokan szeretnék elkerülni a téli időszámításhoz való visszatérést. A preferenciák azonban országonként és régiónként eltérhetnek, hiszen az északi országokban, ahol hosszúak a téli éjszakák, más szempontok dominálhatnak, mint például Dél-Európában.

(Cikkünk frissült.)