Startlap Wiki

Nostradamus enigmatikusan megfogalmazott jóslatai sokakat tartanak lázban: a tudós és asztrológus egyesek szerint pontosan megjósolt olyan nagy horderejű eseményeket, mint például a világháborúk, vagy a jelentős gazdasági válságok. Bár a történészek szerint a rímbe szedett próféciákat nem érdemes szó szerint, egy-egy évre vetítve értelmezni, mégis tanulságosak lehetnek: nézzük, mit jósolt Nostradamus 2026-ra!

Verses jóslatok

Nostradamus (eredeti nevén Michel de Nostredame) a 16. században élt francia orvos, asztrológus és jövendőmondó volt. 1503-ban született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, és 1566-ban hunyt el. Orvosként kezdte pályáját, főként a pestisjárványok idején vált ismertté, amikor korához képest modernnek számító módszerekkel próbált segíteni a betegeken.

Igazi hírnevét azonban nem orvosi munkásságának, hanem jóslatainak köszönheti.

1555-ben jelent meg legismertebb műve, a Les Prophéties (A próféciák), amely négysoros versekben – úgynevezett kvatrinákban – megfogalmazott, homályos és szimbolikus jóslatokat tartalmaz. Ezeket sokan utólag próbálják történelmi eseményekhez, háborúkhoz, uralkodók halálához vagy világméretű katasztrófákhoz kötni, ezért Nostradamus neve évszázadok óta a jövő misztériumaival fonódik össze.

2026: erre számíthatunk Nostradamus szerint

Bár Nostradamus nem köti konkrét évszámhoz jóslatait, sokan a 26. számú kvatrinját vetítik az idei évre. Ennek egyik gyakran idézett sora így szól magyarul:

Hét hónapig tartó nagy háború, a gonoszság miatt sokan meghalnak / Rouen és Évreux mellett a király nem vall kudarcot.

A próféciák értelmezői szerint ez a rövid, de sűrű kép egy korlátozott ideig tartó, mégis rendkívül pusztító fegyveres konfliktusra utalhat, amely nem feltétlenül világméretű, de regionálisan súlyos következményekkel jár. Rouen és Évreux francia városainak említése miatt egyes magyarázók Nyugat-Európát vagy Franciaországot érintő válságot látnak bele, míg mások szerint ezek csupán szimbolikus földrajzi hivatkozások, amelyek hatalmi központokra vagy stratégiai térségekre utalnak.

A 26. kvatrinban szerepel egy másik sor, melyet sok elemző idéz:

A nagy embert villámcsapás sújtja.

Az értelmezések szerint ez a jóslat nem szó szerinti villámcsapásra, hanem egy nagy hatalmú politikai vagy gazdasági vezető hirtelen, váratlan vagy drámai bukására utalhat. A villámcsapás metaforája miatt sokan meglepetésszerű eseményt – például politikai botrányt, merényletet, súlyos egészségügyi összeomlást vagy technológiai katasztrófát – látnak bele, amely egyik pillanatról a másikra változtatja meg az erőviszonyokat.

A 26. kvatrin gyakran idézett képe a “hatalmas méhraj”, míg a részlet egy másik sora szerint “Ticino-t véres ár lepi el”. A modern értelmezések szerint a “méhraj” szervezett, gyorsan mozgó, nehezen kontrollálható tömeget jelképez: katonai egységeket, drónrajokat, digitálisan koordinált hadmozgásokat vagy akár hirtelen fellángoló tömegmegmozdulásokat. Ticino – mint konkrét, Svájchoz köthető földrajzi név – miatt sok magyarázó európai hadszíntérre, határ menti konfliktusra vagy regionális fegyveres összecsapásra asszociál, a “véres áradat” pedig a súlyos veszteségeket és az erőszak növekedését jelzi.

Nem érdemes aggódni

Fontos azonban, hogy Nostradamus szövegeit a helyén kezeljük. A tudós jóslatait szándékosan homályos, költői formában fogalmazta meg: írásai tele vannak szimbólumokkal, allegóriákkal, többértelmű képekkel és gyakran kevert nyelvezettel (francia, latin és görög kifejezésekkel). Ez a megfogalmazás egyrészt védelmet nyújtott számára az inkvizícióval és a politikai megtorlással szemben, másrészt lehetővé tette, hogy a szövegek sokféleképpen értelmezhetők legyenek. Éppen emiatt

jóslatai nem köthetők megbízhatóan konkrét évszámokhoz vagy pontos eseményekhez.

Az utólagos értelmezések inkább visszavetített magyarázatok, mint valódi bizonyítékai a tudós látnoki képességeinek. Bár a 26. kvatrina nem sok jóval kecsegtet, nem érdemes túl nagy jelentőséget kerítenünk neki, hiszen Nostradamus jóslatai inkább rejtélyes kordokumentumként, mint konkrét előrejelzésekként értelmezhetők.