Startlap Wiki

Kutyáknak vagy gépjárműveknek?

Hazánkban 1910-től indult a Magyar Ebtörzskönyv vezetése. Ezt megelőzően az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején az Angliából érkező vadászkutyák származásának igazolására is volt igény. De ezek az ebek csak kevés emberhez jutottak el. Az igazi magyar ebtenyésztést szerették volna megalapozni, ezért volt arra szükség, hogy Magyarországon is születhessenek olyan kutyák, akik kiállítási eredményeket érnek el. A világháború után olyan speciális igény is felmerült, hogy határozzák meg azokat a fajtákat, amelyekből vakvezető kutyákat érdemes választani. Ugyanis a harctéren alkalmazott mérges gázok következtében emberek tízezrei tértek haza a frontról vakon.

A hazai törzskönyvezés első számú kutyája egy hannoveri véreb kan lett, aki a Hirschmann névre hallgatott. A törzskönyv tulajdonképpen személyi igazolvány és születési anyakönyvi kivonat is egyben. Csak törzskönyves kutyák kölykei kaphatják meg. Legalább négy generációra visszamenőleg tartalmaznia kell a kutya őseit. Ezek a tenyésztéshez lesznek fontos információk, az egyszerű kutyatartónak nem feltétlenül szükségesek ezek az adatok.

A törzskönyvnek tartalmaznia kell a kutya születési idejét, helyét, a chip vagy tetoválás számát, valamint azt is, hogy milyen számon regisztrálták.

Az autók törzskönyvét 1999. január elsején vezették be. Ettől az időponttól vásárolt autóknak már mindenképpen van, de a műszaki vizsgák alkalmával a forgalmi engedélyek betelésével párhuzamosan új forgalmi engedélyek kerültek kiadásra, ezek mellé pedig már a törzskönyv is járt. A jármű eladásakor nemcsak a forgalmit, hanem az eladó nevére szóló törzskönyvet is át kell adni az új tulajdonosnak. Azonban, ha elveszett a törzskönyv, akkor csak fel kell jegyezni, hogy nincs meg. A vásárló csak a törzskönyv és az eredetiség vizsgálat birtokában lehet biztos a jármű származásában.