Startlap Wiki

A legkorábbi hiteles adat szerint 336-ban, a Római Birodalom fővárosában ünnepelték meg először a karácsonyt december 25-én, ezt egy korabeli almanach is rögzíti.

Názáreti Jézus Krisztus születésére emlékezünk szent karácsony ünnepén. Jézus élettörténetét az Újszövetség írásai, az Evangéliumok őrizték meg. Isten fiaként született azért, hogy megmentse a világot. Isten és az emberek iránti szeretet volt tanításának lényege. Életével példát mutatott az embereknek, csodákat tett. Tömegek kísérték mindenfelé, azonban a zsidó főpapok és a rómaiak érdekeit sértette, ezért keresztre feszítették.

December 25.: miért nem Jézus valódi születésnapja?

Azt már tudjuk, hogy valószínűleg nem december 25-én született Jézus. Azonban egy pogány ünnep már létezett december 25-én, a NAP születésnapját ünnepelték ekkor. Ugyanis az antik időszámítás szerint ekkor volt a legrövidebb a nappal, de innentől kezdve egyre hosszabb ideig volt világosság, vagyis a nappal legyőzte az éjszakát. Ez volt a „Sol invictus” vagyis a Legyőzhetetlen Nap születése. A keresztények ezt a pogány ünnepet akarták kiszorítani, ezért tették Jézus születésnapját december 25-re.

Jézus maga a világosság, így sikerült összekapcsolni ezzel az ünneppel, hiszen ő az, aki legyőzi a sötétséget. A karácsonyfa pedig Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Isten kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból, ezután az élet fáját tüzes kardok és kerubok őrizték. A Paradicsomba fogadja vissza az embert a karácsony, ennek jelképe a karácsonyfa, tehát az élet fáját adja oda Isten az embernek ekkor.

Mit jelképez a karácsonyfa?

A fenyő örökzöldje az örökkévalóságra emlékeztet, a háromszög alak a Szentháromságra, illetve arra utal, hogy az emberi élet célja felfelé, Isten felé mutató. Ágai pedig a keresztet idézik fel.

Hogyan változott a karácsony Magyarországon a szocializmus idején?

Hazánkban a szocializmus éveiben igyekeztek új alapokra helyezni a karácsonyi ünnepkört. 1949 karácsonya még Sztálin 70. születésnapjáról szólt inkább. Az 1950-es években ideológiai csökevénynek igyekeztek beállítani azt, hogy karácsonykor az emberek Jézus születését ünneplik, próbálták nehezíteni a hagyományos ünneplést. 1952 végén Karácsony második napját munkanappá nyilvánították. 1955-től egyre többször fenyőünnepként beszéltek róla a hivatalos nyelvezettel. Az ajándékhozó Jézust is, valamint az őt felváltó Mikulást is száműzték a szótárból, helyette messziről (talán éppen a Szovjetunióból) érkezett a Télapó, aki minden jót hozott a zsákjában.

Az 1960-as évek közepén a rendszer lazulásával a karácsony egyre inkább a kereskedelemmel függött össze. Az 1980-as években a politikai vezetésnek már csak olyan elvárása volt, hogy legyen elegendő hal, fenyőfa, déli gyümölcs és műszaki cikk. Ez azonban nem mindig sikerült, sokszor a dolgozó nép rohamra indult az aktuális slágertermékért, ami lehetett színes tévé, hűtő vagy videomagnó. A szocialista eszme ellehetetlenítése 1987. december 24-én odáig fajult, hogy a Magyar Televízió élőben közvetítette az éjféli misét a Mátyás templomból.

Ez szimbolikusan is jelezte, hogy a karácsony visszakapta vallási és közösségi jelentőségét Magyarországon.

Cikkünk frissült.