Startlap Wiki

1919. november 17. óta

1919 őszén a Friedrich-kormány az általános és titkos választójogot szerette volna bevezetni. Az 1919. november 17-én kelt 5985. számú kormányrendelet szerint nemzetgyűlési választójoga van minden olyan férfinak és nőnek, aki a 21. életévét betöltötte, aki 6 éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A nők esetében azonban az írni-olvasni tudást is kikötötték!

Egyáltalán nem volt jellemző később sem, hogy a nőket a férfiakkal egyenrangúnak tekintették volna, de korábban meg még inkább alacsonyabb rendűeknek számítottak. Az 1848. évi V. törvénycikk a nőket a választójogból kizárta, ugyanis a törvény szövege értelmében a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok, és a nők! nem kaptak választójogot.

A kiegyezést követően a nők választójoga többször is szóba került, azonban csak derültség tárgya lett az országgyűlésben. A századfordulón kezdett változni a nők megítélése és helyzete. 1895 után lehetővé vált, hogy egyetemi képzésben bölcsésznek, orvosnak, gyógyszerésznek tanuljanak. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Feministák Egyesülete folytatta azt a küzdelmet, amit a nők választójogáért vívtak.

A feminista mozgalom vezetői fogalmazták meg, hogy milyen helyzetben vannak a nők, és miért szükséges a választójognak rájuk való kiterjesztése.

1919 után sem voltak egyenlők a férfiak és a nők. 1922-ben a férfiak 24 éves koruk után szavazhattak, míg a nők csak 30 éves koruk után. Ráadásul, míg a férfiak választójogához elegendő volt a 4 elemi elvégzése, addig a nőknek hat elemihez kötötték, a 4 csak akkor volt elegendő, ha férjezettek voltak, és három gyerekük volt, vagy saját keresetükből tartották el magukat.

Az általános, egyenlő és titkos választójog csak az 1945. évi VIII. törvénycikk értelmében valósulhatott meg. A korhatár ekkor nőknél és férfiaknál egyaránt 20 év volt.