Milyen termése van a málnának? Csonthéjas, bogyós, vagy fürtös?
Csonthéjas.
Egészen pontosan, amit a málna termésének gondolunk, és hétköznapjainkban hajlamosak vagyunk bogyónak titulálni, az botanikai szempontból nem más, mint sok, szorosan egymás mellett fejlődő csonthéjas termésből álló csonthéjas terméscsoport.
A csonthéjas termések általában közép-, vagy felsőállású együregű magházban, – többnyire egyetlen termőlevélből – fejlődő rendszerint zárt, egymagvú, húsos termések. A külső termésfal (exokarpium) többnyire viaszos, bőrnemű, a középső (mezokarpium) változó mértékben gyümölcsös, húsos, míg a belső termésfal (endokarpium) az ún. csonthéj elfásodott, kősejtek rendezett rétegeit tartalmazó, csontkemény állományú. E páncél burok belsejében található a mag. A hétköznapi nyelvben magnak hívják a magot tartalmazó csonthéjat is, viszont a botanikust vagy biosztanárt ettől leveri a víz, de minimum megmosolyog bennünket, mert ugye a “szilvamag”, “meggymag”, “barackmag” stb. az nem mag! Az az endokarpium, amit ha feltörünk, abban megtaláljuk a magot.