A “savanyúcukor” például az.
Az oximoron (két egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalomösszekapcsolása. Legtöbbször jelzős szerkezetben jelenik meg mint ellentét a jelző és a jelzett szó között. A hétköznapi beszédben gyakran használják hibásan az oximoron szinonimájaként a paradoxon kifejezést.
Köznyelvi példák: élő halott, rettentő jó, békehaderő, objektív vélemény, virtuális valóság, savanyúcukorstb.
Az oximoron szó maga is egy oximoron: a görög okos, éles elméjű (oxus) és az ostoba, bolond(moros) egymásnak ellentmondó szavak összekapcsolásával hozták létre.
Irodalmi példák:
„Fejem fölé a csillagok jeges tüzet kavarnak” (Pilinszky János: Téli ég alatt);
„Harminchat fokos lázban égek. ” (József Attila: Kései sirató)
„létentúli lét” (Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz)
„Ólmos pehely, fagyos láng, tiszta füst” (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
Sokan keverik a paradoxon és az oximoron fogalmát. Pedig a paradoxon állítások egy olyan halmaza, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük. Például Galilei paradoxonja: „Noha a legtöbb egész nem négyzetszám, mégis az egész számok számossága ugyanaz, mint a négyzetszámoké.” Vagy Karinthy Frigyes ismert sorai: „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek…” (Előszó).