Mi az a matató ménkű?

Gömbvillám.

gombvillam

 

De van, ahol szárazvillámnak is hívják. Hosszú ideig csupán csak meseszámba vették a létezését, mivel ritkán és akkor is csak rövid ideig látható (vélhetően elektromos) jelenség. S habár laboratóriumi körülmények között történő előidézése, megfigyelése mind ez idáig megoldatlan, manapság már közismert, és elfogadott a létezése. Kialakulásának okát azonban továbbra is számtalan elmélet övezi.

Az első írásos emlék időszámításunk előtt 500 évvel született a kínaiak részéről, ők sárkánytűz néven emlegették. Európában pedig az ókori görögök számoltak be róla elsőként.

Nicola Teslának sikerült először mesterséges gömbvillámokat előállítania 1899-ben, miközben az információ és az elektromos energia vezeték nélküli továbbításán dolgozott. Az ő elmélete szerint: „a gömbvillám jelenséget a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hozza létre”.

Jellemzői:

  • Legtöbbször viharok közben vagy közvetlenül azután keletkezik a szabad levegőn, igen gyakran villámbecsapódás után, de néha zárt térben is megjelenhet.
  • Mérete néhány centitől egy-két méterig terjed, de általában narancs vagy labda méretű.
  • Színe igen változatos (fehér, sárga, narancssárga, vörös, kék), fényereje általában gyenge.
  • Formája: leggyakrabban gömb, néha körte vagy szivar alakú.
  • Élettartama pár másodperctől néhány percig terjed.
  • Gyakran vet szikrát, mozgása lassú, néha meg is áll, mindemellett sűrűn változtat irányt.
  • Útja általában a földfelszínnel párhuzamos, magasságbeli eltérés azonban csak elvétve fordul elő.
  • A szilárd tárgyakat legtöbbször kikerüli.
  • Csoportos előfordulására is volt már példa, ilyenkor egymást követik, összeolvadhatnak, szétválhatnak.
  • Élettani hatásai leginkább az erős egyenáraméihoz hasonlatosak; azaz, a vele történő érintkezés légzési és szívritmuszavart, égési sérülést, vagy akár halált is okozhat.

A gömbvillámmal kapcsolatos teóriák:

  • A földbe csapó villámok hatására a szilícium-dioxid- és széntartalmú talajból szilíciumionok halmaza válik ki.
  • Gyorsan pörgő plazma, melynek összetartását mágneses és elektromos mezők biztosítják.
  • Égő nitrogén, melyhez az atmoszférikus áramok teremtik meg a feltételeket.
  • Négy térdimenziós, nagy energiatartalmú elektrongyűrű.

 



Címkék:

Jobban tudom!

Válogatás a bejegyzések közt

Agytorna 6. forduló: mi van a képen? Kembe Sorel – miről ismert? Mikor van Kerubin névnap? Mikor van Vilibald névnap? Mikor van Adolf névnap? Érdekes, hogy mennyi mindent nem tudtál Bud Spencerről Mikor van Emőd névnap? Mikor van Zenóbia névnap? Keresztrejtvény – 16.04.10. Keresztrejtvény – 16.11.27.

Neked mi a véleményed?

Hozzászólások: 0 hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.