Mi a különbség a menedékkérő és a menekült között?

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint: “A menedékkérő olyan személy, aki menekültnek vallja magát, és nemzetközi védelmet kér arra hivatkozva, hogy származási országában veszélynek vagy üldöztetésnek van kitéve. Minden menekült még menedékkérőként nyújtja be kérelmét, de nem minden menedékkérő kapja meg a menekültstátuszt. Abban az időszakban, amíg kérelme elbírálására vár, a kérelmezőt menedékkérőnek nevezzük.

A „menedékkérő” kifejezés nem utal arra, hogy az adott személy menekült vagy sem, csak azt a tényt jelzi, hogy a személy menedékkérelmet nyújtott be. Azt, hogy egy menedékkérő jogosult-e nemzetközi védelemre, a nemzeti menekültügyi hatóságok döntik el. Azt a személyt, akinek kérelmét a hatóságok a megfelelő eljárások alkalmazásával elbírálták, és döntésük értelmében a kérelmező sem menekültstátuszra, sem más nemzetközi védelemre nem jogosult, visszaküldhetik származási országába.”

Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében menekült az a személy, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.