Startlap Wiki

Tavaszváró, téltemető szokás a farsang idején, Mohácson és környékén, melynek során az abban résztvevők jellegzetes ruházatot húzva, álarcot öltve zajos menetbe kezdenek, ijesztegetve a nézelődők sokaságát.

Egy helyi legenda szerint az Oszmán Birodalom hódoltsága idején a mohácsiak a közeli karapancsai mocsárban leltek menedékre a zabráló törökök elől. Innen támadtak rá időnként álruhában, az arra poroszkáló ellenséges csapatokra.

Egy jó ideig úgy vélték, erre emlékeznek a busójárás során, de idővel kiderült, a fent említettek nem tükrözik a valóságot.

A busójárás hagyományát ugyanis egy horvát népcsoport, a sokácok vezették be évszázadokkal ezelőtt, a hódoltság utolsó szakaszában. Az első írásos emlék 1783-ból való, azóta rendszeresen megtartják a tél temetésének, a tavasz eljövetelének ünnepeként Mohácson.

Míg korábban a farsang farkának is nevezett három zárónapban tartott csak a mulatozás, addig manapság már hamarabb, farsang utolsó csütörtökétől kezdődnek a rendezvények, bár a vége ugyanúgy maradt húshagyókedd.

A kisebbek mellett kétszer is tartanak nagy vonulást a busók: farsangvasárnap és húshagyókedden délután csattannak fel kereplőikkel.

Mindkét alkalommal fontos szerepet játszik egy-egy koporsó, amellyel a téltől búcsúznak: az elsőnél vízre teszik, míg a második alkalommal már fel is gyújtanak egy másikat.

Idén a mohácsi busójárás eseményei – melyek kiállításokkal, bemutatókkal, koncertekkel bőven tarkítottak – február 20-tól 25-ig tartanak. Részletes program itt érhető el.