Startlap Wiki

 

Az internetes randevúzás nagy változásokat hozott magával, például átalakult a társkeresés módja, és az udvarlási szokások is jókorát fordultak. De mi a titok nyitja, hogyan találhatunk párra a neten? 

  

Elizabeth Timmermans, belga kutató és a Love in the Age of Tinder című könyv szerzője szerint az online társkeresés a 90-es évekre vezethető vissza, amikor az internet térnyerésével esély nyílt arra, hogy akár az ország vagy a kontinens másik oldalán élővel is kapcsolatba kerüljünk. Ami kezdetben csak egy szűk réteg körében volt ismert, ma már az egész világot meghódította: egy stanfordi tanulmány szerint 2017-ben az Egyesült Államokban a heteroszexuális párok 40 százaléka, míg a homoszexuális párok 60 százalékaonline ismerkedett meg. Ebből egyértelműen kiderül, hogy manapság az online randizás lett az egyik leggyakoribb párkeresési módszer. Sőt, már jóval azelőtt a legnépszerűbb volt, hogy a járványhelyzet beköszöntött volna, és az emberek elszigetelődtek egymástól. 

 

De vissza a kezdetekhez: a platformok fejlődésén és terjedésén nagyot lendített az első helyalapú alkalmazások megjelenése, ami segítette a társkeresők egymásra találását egy adott földrajzi körön belül. Később, a Tinder 2012-es bevezetésével az okostelefon-tulajdonosok széles körben elkezdhettek szerelmet, vagy alkalmi kapcsolatot keresni a környékükön – mondani sem kell, pillanatok alatt a legnépszerűbb platform lett a piacon. Ma már nincs hiány társkereső alkalmazásokban, a legtöbb a Tinder nyomán a jobbra vagy balra húzás elvén működik, attól függően, hogy szimpatikus vagy sem az adott személy.  

Bár a társkereső alkalmazások száma növekszik, és egyre többen regisztrálnak az ilyen felületekre, az a képességünk, hogy érdemi romantikus interakciókat folytassunk online, nem adaptálódik olyan rohamos ütemben. 

Más lett a normális 

A társkereső alkalmazások megkönnyítik a felhasználók számára a beszélgetés megkezdését, ám nem ritka, hogy a lezárás, elköszönés helyett végül köddé válik a beszélgetőpartner. Míg ez a jelenség korábban különös volt, mára már teljesen elfogadottá vált, hogy ez az online randizás velejárója. A tanulmányok ugyanakkor azt is kimutatták, hogy bármilyen társadalmi elutasítás ugyanazokat a fájdalomcsatornákat aktiválja az agyban, mint a fizikai fájdalom – sokaknak éppen ezért nem gyógyír a mondás, hogy előfordul, ha a partner eltűnik (ghostingol). Az is tény, hogy sokkal könnyebb lett mindent eldobni, és minden következmény nélkül eltűnni. A megismerkedés is lazábbá vált, hiszen ha valaki nem szimpatikus, nem izgalmas elsőre, akkor ott van a feneketlen, végeláthatatlan lista, akikkel még matchelni lehet. A másikban felfedezett apró hibák, hiányosságok is oda vezetnek, hogy az érdeklődés hirtelen elveszik, mert „ott az ezer másik, majd csak az egyik jó lesz” elve. 

A társkereső játék 

Az alkalmazások bőséges tárháza olyan, mintha egy játékban lennénk. Egyesek sportot űznek a használatukból, és minden mérkőzéssel, beszélgetéssel endorfint szabadítanak fel. A Norwegian University of Science and Technology tanulmánya arról rántotta le a leplet, hogy a legtöbben csak csúsztatnak – a Tinder-felhasználók csak 50 százaléka találkozott ténylegesen egy vagy több kiszemeltjével. Sokan csak arra használják az alkalmazást, hogy múlassák az időt, vagy általa tegyenek szert némi önbizalomra, figyelemre, törődésre. Ez a fajta gyors önbizalom azonban nem tart örökké, sőt, csak egy pillanatig elégít ki. Aki pedig keresi az igazit, a rengeteg lapozgatás és matchelés közepette kiéghet, azt érezheti, rosszul csinál valamit, hogy még mindig nincs párja. De van remény: számtalan sikertörténet és nagy szerelem született már a társkeresők keretében. 

A Chicagói Egyetem kutatói például 2012-ben azt fedezték fel, hogy az online ismerkedett párok alacsonyabb válási arányt mutatnak, mint az offline megismerkedett partnerek. Azt is megállapították, hogy az anonimabb online kommunikáció nagyobb önfeltárást és erőteljesebb ragaszkodási érzést eredményezett, mint a szemtől szembeni kommunikáció, ezzel megalapozva a tartósabb kapcsolatokat – írja a Discover Magazine. Tehát egyáltalán nem lehetetlen párt találni az interneten, a titok nyitja annyi, hogy szánjanak rá minőségi időt, optimalizálják a társkereső profiljaikat, fotóikat, bemutatkozó szövegeiket, alkalmazkodjanak az új normához és ne adják fel.