Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Sokan sokféle jelentéstartalmat próbáltak az elmúlt 1000 év során társítani ehhez a dátumhoz, röviden megnézzük ezeket és kiderítjük a végére, hogy miért is jelentős számunkra ez az ünnep.

Mint minden ünnepünkön, úgy augusztus 20-án is gyakran két tábor esik egymásnak, és míg az egyik oldal az államalapító szent királyunk ünnepéről beszél, addig a túloldal szinte már tömeggyilkosnak próbálja beállítani István királyt. De mi köze István királynak augusztus 20-hoz?

Mit ünneplünk augusztus 20-án?
Napjainkban elsősorban Magyarország születésnapjaként tekintünk augusztus 20-ra. Fotó: Pixabay

A középkori Magyarországon, már István életében is nagy jelentősége volt augusztus közepének, egészen pontosan augusztus 15-ének. Egyrészt azért, mert aznap tartották és tartják a mai napig a katolikusok a legnagyobb Mária-ünnepüket, amit Boldogasszony napjaként is emlegetünk, másrészt pedig azért, mert éppen a nagy ünnepre való tekintettel István hagyományosan erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, továbbá ekkor tartották a törvénylátó napokat is. Ez utóbbiak arra szolgáltak, hogy az alattvalók előadhatták a problémáikat az uralkodónak, vagy annak hiányában a nádornak.

Hogy lett augusztus 15-ből augusztus 20?

Ez a váltás már I. László királyunkhoz köthető, aki kijárta a pápánál István szentté avatását és a szent király relikviáit 1083. augusztus 20-án emelték oltárra a székesfehérvári bazilikában. Innentől kezdve augusztus 20. egy kifejezetten magyar egyházi ünnepként funkcionált a középkorban végig. A koraújkorban, 1683-tól egy rövid időre egyetemes egyházi ünneppé is vált, nem utolsó sorban a törökellenes felszabadító háború megindulása okán. Nem egészen 100 évvel később, 1771-ben azonban az akkori pápa, XIV. Benedek az egyházi ünnepek számának csökkentését határozta el, mert szinte már lépni se lehetett egy évben anélkül, hogy ne botoljon bele az ember valami szent ünnepébe és ennek a rostálásnak István király is áldozatul esett. Mária Terézia magyar királynő azonban éppen ekkor tette Magyarország nemzeti ünnepévé augusztus 20-át, nem utolsó sorban azért, mert ezzel is a szegről-végről Árpádházi származású Habsburgok legitimitását próbálta alátámasztani. Innentől kezdve egészen 1848-ig nemzeti és egyházi ünnepként is funkcionált ez a nap, egészen pontosan Magyarország, vagyis pontosabban a független magyar államiság születésnapjaként tekintettek rá.

A szabadságharc leverését követően Bécs éppen a független magyar államiság gondolatát akarta felszámolni az ország katonai körzetekre osztásával, ennek megfelelően az augusztus 20-i ünnepet is betiltották és csak a Bach belügyminiszter nevével fémjelzett neoabszolutista rendszer bukása után, 1860-tól lehetett újra megünnepelni, először nem hivatalos keretek között, majd a kiegyezést követően már rangos állami ünnepségként. 1892-ben Ferenc József király munkaszüneti nappá is nyilvánította és ez így is maradt 1945-ig.

„’Kotmányunk ünnepe”

1945 után az ország szovjetizálásában érdekelt kommunisták számára az augusztus 20-i ünnep igen kellemetlen tartalmakkal rendelkezett, hiszen sem az egyházi, sem a világi vetülete nem felelt meg a politikai nézeteiknek, hiszen a független magyar államiságot bajos lett volna kihangsúlyozni a „hazánk területén ideiglenesen állomásozó testvéri szovjet csapatok” jelenlétében, hovatovább a monarchiákat megvető, ateista kommunisták számára semmi sem lett volna furcsább, mint egy szent királyt ünnepelni, úgyhogy új tartalmat kellett találniuk a jeles naphoz. Kezdetben a Horthy-korszakban intézményesített és eredetileg Péter-Pál napján tartott aratóünnepre esett a választásuk, amit augusztus 20-ra időzítettek és az új kenyér ünnepeként kezdtek hivatkozni rá, majd 1949-től az ország új, sztálinista szellemben fogant alkotmányának emléknapjává kiáltották ki.

A sokszoros áttematizálás és az ingatag politikai rendszer eredményét jól tükrözi a fenti alcímben is emlegetett Tímár film, az Egészséges erotika. Ennek vonatkozó jelenetében azt látjuk, amikor a 80-as évek derekán már senki nem tudja, hogy mit kell ünnepelni, pláne, hogy mit lehet és mit nem lehet nyilvánosan kimondani, úgyhogy a biztonsági játékot játszó funkcionáriusok inkább úgy vannak vele, hogy mondunk tőszavakban egy kicsit ezt is, meg egy kicsit azt is, aztán etessük a népet birkapörkölttel, mert abból baj még nem származott.

A rendszerváltás után

A kommunista rezsim összeomlását követően augusztus 20. is visszakapta az egy körrel korábbi jelentését, így elsősorban Magyarország születésnapjaként, a független magyar államiság megalakulásának emléknapjaként érezheti magáénak az is ezt az ünnepet, akit mondjuk a téma vallási vetülete annyira nem mozgat meg.

Címkék:

Jobban tudom!

Válogatás a bejegyzések közt

Hogyan írjuk helyesen: mirigy vagy mírigy? Január 24. – miről nevezetes? Mi a címe a képnek? Agytorna 142. forduló Hogyan írjuk helyesen: letöltés vagy letőltés? Hogyan írjuk helyesen: hosszú távú vagy hosszútávú? Keresztrejtvény – 16.10.19. Mi a címe a képnek? Hogyan írjuk helyesen: c4súszda vagy csuszda? Április 30. – miről nevezetes?

Neked mi a véleményed?

Hozzászólások: 0 hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.