1988. július 14.
Az utolsó magyarországi kivégzés akasztás volt: 1988. július 14-én, csütörtökön kora reggel hajtották végre a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán. Vadász Ernő (27) elítéltre a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság szabta ki a büntetést előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés, valamint nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette, továbbá okirattal való visszaélés vétsége miatt.
A korabeli (másnapi) Népszabadság így számolt be a hírről:
Végrehajtották a Vadász Ernő 28 éves tiszacsegei lakosra kiszabott halálos ítéletet csütörtök hajnalban. A büntetett előéletű, csavargó életmódot folytató Vadász Ernő 1986. december 10-én – a szintén bűnöző Lakatos István tiszacsegei lakossal – az utcán lesben állva várta az 53 éves Juhász Imrét, majd leütötte, és fejbe rúgta a szerencsétlen embert. A magatehetetlen férfit tovább rugdosta, a száját egy zacskóval befogta. Nem találtak pénzt az áldozatuknál, így elvették a nála lévő fél liter pálinkát, az öngyújtóját és a személyi igazolványát. Juhász Imre a helyszínen meghalt. Vadász Ernőés társa ezután Hajdú József házába tört be, ahonnan 710 forint értékben ingóságokat vitt el. Utána útjuk a Tiszacsegei ÁFÉSZ kisvendéglőjébe vezetett, ahonnan 5 ezer forintot és egy 400 forint értékű számológépet tulajdonítottak el.
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988. január 12-én Vadász Ernőt előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetet emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélte halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság az emberölést különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette, a büntetés tekintetében az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A kegyelmi kérelem elutasítását követően hajtották végre a halálos ítéletet.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1990 októberében határozatban nyilvánította ki a halálbüntetés alkotmányellenességét: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” (54. § (1) bek.) Az Európai Unió Alapjogi Kartája az élethez való jog alapján szintén tiltja a halálbüntetést.
2014-ben a világ államai közül 98 egyáltalán nem alkalmazott halálbüntetést, 7 csak rendkívüli körülmények fennállása esetén, és 35 országban a büntetőjog része volt ugyan, de már legalább egy évtizede nem alkalmazták. Ötvennyolc államban továbbra is a gyakorlat része volt.