Október 13.
Kálmán király ábrázolása a Thuróczi-krónikában
Kálmán (1074? – 1116. február 3.) magyar király (1095), horvát király (1097), Dalmácia királya (1106). Apja I. Géza király, anyja Zsófia királyné, aki a belga-limburgi Arnulf herceg leánya volt. Kálmán királyt utódai csúf és beszédhibás embernek írták le. Feltételezhető azonban, hogy rossz hírét az általa megvakíttatott, majd fia halála után trónra kerülő II. Béla és leszármazottai keltették.
Már életében Európa egyik legműveltebb uralkodójaként tartották számon, erre utal közismert ragadványneve, a “könyves”. Híressé a középkorban felvilágosultnak számító politikájával vált. Egyik legismertebb kijelentése az, amelyben a strigák (boszorkányok) létezését tagadja meg: „A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék”.
A Kálmán török eredetű régi magyar személynév. Jelentése: maradék, életben maradt.
Híres Kálmánok: “Könyves” Kálmán, magyar király, Darányi Kálmán miniszterelnök, Széll Kálmán miniszterelnök, Kandó Kálmán mérnök, Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, Latabár Kálmán színművész, Mészöly Kálmán futball edző, Mikszáth Kálmán író .
Hat alkalommal összesen 16 évet töltött Afrikában Kittenberger Kálmán, aki több, mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit. Ez mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, amiből közel negyvenet róla neveztek el. Útjai során többször került életveszélybe, csak nagy szerencsével menekült ki egy oroszlán karmai közül is. Az 1956-os forradalom idején a Nemzeti Múzeum épületében pusztító tűznek az Afrika-gyűjtemény, így Kittenberger itt őrzött gyűjtésének nagy része is áldozatul esett.
Ez is érdekelhet:
Milyen névnap van ma és holnap?