Startlap Wiki

Az adventi időszak a karácsony előtti felkészülés időszaka: akár vallási okokból ünneplünk, akár csak a családi karácsonyozásra várunk, az adventi népszokások mindenkinek segítenek a karácsonyi készülődésben. 2025-ben november 30-án kezdődik az advent: nézzük, miért alakul így a naptár, és milyen hagyományok kapcsolódnak ehhez az időszakhoz!

Miért nem mindig ugyanakkor kezdődik az advent?

Az adventi időszak a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik, és a karácsony (december 25.) előtti utolsó vasárnapig tart. Szent András napja idén az advent kezdete: a néphagyományban ez a nap időjósló és házasságjósló napnak számított: azt tartották, hogy aki Szent András éjjelén álmot lát, az megálmodhatja jövendőbelijét.

Az advent mindig karácsony előtti negyedik vasárnapon kezdődik, tehát nem fix dátumhoz kötött, hanem a naptár szerint változik évről évre.

Mivel karácsony december 25-én van, az adventi időszak kezdete attól függ, milyen napra esik ez a dátum.

A legkorábban november 27-én, a legkésőbb pedig december 3-án kezdődhet az advent, és onnantól négy héten át tart, egészen a szentestéig, december 24-ig.

Mikor van advent első vasárnapja 2025-ben?

A számítás egyszerű: vissza kell számolni karácsony napjától négy vasárnapot. A negyedik adventi vasárnap tehát mindig az a vasárnap, ami a karácsonyhoz legközelebb esik. Az ezelőtti három vasárnap pedig az advent első, második és harmadik vasárnapja. Így alakul ki az a négyhetes időszak, amikor hétről hétre eggyel több gyertyát gyújtunk az adventi koszorún, ezzel jelezve, hogy közeledik a karácsony.

A karácsony 2025-ben egy csütörtöki napra esik, így advent negyedik vasárnapja december 21., advent első vasárnapja pedig november 30.

Munkaszüneti napok és iskolai szünetek az ünnepi időszakban

Az adventi időszak során a munkavállalóknak nem járnak külön szabadnapok: a karácsonyhoz kapcsolódó ünnepnapok továbbra is csupán december 25. csütörtök és 26. péntek.

A szenteste is hivatalos munkaszüneti napnak számít, ugyanakkor ezt előzőleg, december 13-án szombaton ledolgozzuk. Egyre többször merül fel, hogy december 24-ét is ünnepnappá nyilvánítsák, ugyanakkor ez egyelőre nem történt meg.

A közoktatásban tanuló diákok számára azonban hosszabb szünet veszi kezdetét karácsony előtt:

idén a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. péntek, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2026. január 5. hétfő lesz.

Mit jelent az advent?

Az advent a keresztény kultúrkör egyik legfontosabb időszaka, melynek során a hívek felkészülnek a karácsonyra – nemcsak külsőleg, hanem lelkileg is. Maga a szó a latin adventus Domini kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: “az Úr eljövetele”.

Az adventi időszak nem mindig ölelt fel négy hetet: eredetileg csupán egy vasárnapon, közvetlenül karácsony előtt ünnepelték a hívek. Az advent ünneplése az 5–6. században alakult ki: eredetileg ez az időszak a keresztelendők felkészülését szolgálta a karácsony körüli ünnepi keresztelésekre. A római liturgia a 6. századtól kezdve rögzítette a négyhetes adventi időszakot. A középkorban már minden keresztény közösség ünnepelte, és ekkorra szilárdult meg az adventi vasárnapok rendje, valamint a gyertyagyújtás szimbolikája is, amely ma is az egyik legfontosabb eleme ennek az időszaknak.

Adventi gyertyák: milyen színűek legyenek?

Az adventi koszorúállítás szokása a 19. században terjedt el, és egy német evangélikus lelkészhez, Johann Hinrich Wichernhez köthető. Wichern 1839-ben egy hamburgi árvaházban készítette el az első koszorút: egy nagy fából készült karikára 24 gyertyát helyezett – négy nagyot a vasárnapokra és húsz kisebbet a hétköznapokra –, hogy a gyerekek naponta lássák, mennyi idő van még karácsonyig. Később a hagyomány leegyszerűsödött: csak a négy vasárnapi gyertya maradt meg, és az adventi koszorú a keresztény otthonok, templomok egyik legfontosabb jelképe lett.

A kör alakú koszorú az örökkévalóságot, az Isten szeretetének végtelenségét jelképezi. Az örökzöld ágak, amelyekből a koszorú készül, az életet és a reményt szimbolizálják – azt, hogy a tél közepén, a sötétség idején is számíthatunk a fényre és az újrakezdés lehetőségére. A négy gyertyát pedig a négy adventi vasárnapon gyújtjuk meg.

A gyertyák színei a liturgiából erednek: hagyományosan három lilaés egy rózsaszíngyertya található a koszorún. A lila az elmélkedést, bűnbánatot és várakozást jelképezi, míg a rózsaszín – amelyet harmadik adventkor, az “öröm vasárnapján” gyújtunk meg – az örömöt és a közelgő ünnep reményét szimbolizálja. A rózsaszín gyertyát Gaudete-gyertyának is nevezzük: a Gaudete latin szó, jelentése “örüljetek” vagy “örvendjetek”. Az advent harmadik vasárnapján a lelki felkészülés és befelé fordulás helyett az ünnepi várakozás örömére kerül a hangsúly, emiatt ezen a napon az előző heti lila gyertyák mellett a rózsaszínt gyújtjuk meg.

Egyes családoknál ma már más színösszeállítással készül adventi koszorú: egyre népszerűbbek a vörös és az arany gyertyák, de egyéb verziókkal is találkozhatunk. Ha ragaszkodunk a hagyományokhoz, válasszuk a lila-rózsaszín összeállítást, de ha inkább új dizájnok felé nyitnánk, találhatunk olyan gyertyákat is, amelyek illeszkednek az otthoni dekoráció többi eleméhez.

Advent 2025: itt az összes dátum

Advent első vasárnapja: 2025. november 30.

Advent második vasárnapja: 2025. december 7.

Advent harmadik vasárnapja: 2025. december 14.

Advent negyedik vasárnapja: 2025. december 21.

Szenteste: 2025. december 24., szerda

Karácsony: 2025. december 25., csütörtök

Karácsony második napja: 2025. december 26., péntek