Startlap Wiki

Január 30. és február 17. között.

Már 1094-ből is vannak írásos emlékek a Velencében rendezett karneválról. A 18. században pedig megkapta a karneválok városa rangot Velence. A Velencei Köztársaság bukása után egy időre feledésbe merült, majd a 20. században feléledt a rendezvény.

Megrendezése a farsangi ünnepkörhöz kötődik, húshagyó csütörtöktől húshagyó keddig tart. Eredetileg parádés felvonulás volt a nyitány, amely elérve a Szent Márk teret, a felvezető, felvirágzott ökrök számára egészen rosszul végződött, ugyanis a dózse színe előtt egyetlen csapással lefejezték őket. Napjainkban ezt felváltotta a galambröptetés. Itt már vér nem folyik, különös tekintettel arra, hogy a galamb papírból van, és záporozó konfettik közepette ereszkedik le a Szent Márk Székesegyháznál a harangtoronyból.

Fontos jelkép a velencei maszk, melynek készítése a legkorábbi időkre nyúlik vissza. Törvények is szabályozták a viselését. 1467-ben például törvény tiltotta, hogy férfiak magukat nőnek álcázva bemenjenek az apácazárdákba.

A maszk ma már a látványosság kelléke. Az ősidők emberei is készítettek maguknak maszkot az elejtett állatok bőréből. Ha ezt magukra húzták, akkor azonosultak a természet erőivel, ugyanakkor hatalmat is gyakorolhattak felettük. A későbbi időkben elválaszthatatlanok voltak a maszkok a rítusoktól és a közösségtől. Valamilyen történetet meséltek el a segítségével, hagyományt örökítettek tovább.