XVIII. századtól
Zalaegerszeg a mai értelemben vett megyeszékhelyi feladatot a XVIII. századtól lát el. A megyegyűlések 75%-át itt tartották. Ennek az volt az oka, hogy a város nem volt uradalmi központ, így a földesurak nem tudtak befolyást gyakorolni. Közigazgatásilag a megye központja volt Zalaegerszeg, de gazdaságilag és kulturálisan elmaradottnak számított, Kanizsa és Keszthely voltak a környék kulturális központjai.
Rendezett tanácsú várossá vált Zalaegerszeg 1885. május 13-án. Ennek emlékére május 13. lett a város napja. A XIX. század jelentett nagy fellendülést Zalaegerszegnek. Többek között kisdedóvó, gimnázium, városháza is épült ekkor. Az 1920-as években ismét volt egy fellendülés, ekkor vasútállomás, tűzoltóság épült.
A második világháború után felépült a ruhagyár. Más ipari beruházások is létesültek, ez nagy betelepülést vont maga után a környékbeli falvakból. A lakók fiatalok voltak, ez a város arculatát befolyásolta, sorra épültek a művelődési házak, iskolák, a kulturális élet fellendült. A közepes méretű magyar városok közé tartozott Zalaegerszeg. A rendszerváltásig tartott a felívelő tendencia, ekkor azonban az ötvenes évek óta létrejött üzemek bezártak.
Ma Zalaegerszeg megyei jogú város, Magyarország 17. legnépesebb települése.