Startlap Wiki

Talán könnyíteni akart a kormány az állampolgárok dolgán, amikor egy napra hirdette meg a 2024-es önkormányzati választásokat és az Európai Parlament képviselőinek szavazását. Ezzel viszont az a helyzet állt elő, hogy a választópolgárok akár nyolc szavazólapot is kézhez kaphatnak egyszerre, amin nehéz lehet eligazodni. Sebaj, segítünk!

Európai parlamenti képviselőválasztás

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió azon intézménye, melynek képviselőit a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják azért, hogy képviseljék érdekeiket az uniós jogalkotás terén. Az EP az Európai Unió Tanácsával közösen felel az EU-s jogalkotásért. Röviden összefoglalva: az EP garantálja, hogy az EU-s állampolgároknak legyen beleszólásuk az EU-s jogalkotásba a választott képviselőiken keresztül. Olyan döntésekről van szó, amik érintik a külpolitika, környezetvédelem, bevándorlás és oktatás Európa-szintű kérdéseit.

Az EP-szavazáson 11 listás párt méretteti meg magát:

• a MeMo (Megoldás Mozgalom) dr. Huszár Viktor Dénes vezetésével;
• az LMP-Zöldek Ungár Péter vezetésével;
• a DK – MSZP – Párbeszéd-ZÖLDEK koalíció dr. Dobrev Klára vezetésével;
• a 2RK (Második Reformkor) Vona Gábor vezetésével;
• az MMN (Mindenki Magyarországa Néppárt) dr. Márki-Zay Péter vezetésével;
• a Momentum Donáth Anna vezetésével;
• a FIDESZ – KDNP koalíció Deutsch Tamás vezetésével;
• a Jobbik Róna Péter vezetésével;
• a TISZA (Tisztelet és Szabadság Párt) Magyar Péter vezetésével;
• az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) Le Marietta vezetésével;
• illetve a Mi Hazánk Toroczkai László vezetésével.

A pártok pontos jelöltlistái elérhetőek a Nemzeti Választási Iroda felületén.

Magyarország 21 képviselőt delegálhat az EP-be, tehát a listán szereplő politikusok közül 21-en kerülnek majd be a Brüsszelben ülésező EP-be. Alapvetően az egyéni politikusok pártlistán elfoglalt helye dönti el, hogy melyikük megy Brüsszelbe, ugyanakkor vannak kivételek: Magyar Péter például elmondta, hogy semmiképp sem ő fogja képviselni pártját az EP-ben.

Önkormányzati választások Budapesten kívül

Az önkormányzati választásokon a helyi önkormányzatok összetételéről szavaznak a polgárok. Ezen a voksoláson mindenki a bejelentett lakcíme alapján vesz részt. Mindegyik településen választanak

• polgármestert, aki a következő öt évben a települést vezeti;
• illetve egyéni képviselőket, akik a polgármester által vezetett képviselő-testületben dolgoznak.

A megyei jogú városokban ennyiből áll az önkormányzati választás. A nem megyei jogú települések lakosai szavaznak még emellett a vármegyei közgyűlés összetételéről is. A vármegyei szavazáson megyénként eltérő számú listás pártok indulnak, melyek megtekinthetőek a Nemzeti Választási Iroda honlapján.

Önkormányzati választás Budapesten

Budapesten még az eddigieknél is bonyolultabb a helyzet: az EP-választási szavazólappal együtt a budapesti választópolgárok minimum 5 lappal a kezükben állhatnak az urnákhoz. A budapesti polgárok az EP-képviselőkön kívül szavaznak tehát

• Budapest főpolgármesterére;
• a Fővárosi Közgyűlést feltöltő pártok listáira;
• saját kerületük polgármesterére;
• és a kerületi képviselőtestületekbe delegált jelöltekre.

A főpolgármesteri címért idén négy jelölt indul:

• Karácsony Gergely, a jelenlegi főpolgármester a Párbeszéd-ZÖLDEK – DK – MSZP frakció színeiben;
• Szentkirályi Alexandra a FIDESZ-KDNP koalíció színeiben;
• Vitézy Dávid a Vitézy Dáviddal Budapestért – LMP-Zöldek koalíció színeiben;
• illetve dr. Grundtner András a Mi Hazánk színeiben.

A kerületekben szintén eltérő számú és összetételű jelöltekre és listákra szavazhatnak a választópolgárok, melyekről részletesebben a Nemzeti Választási Iroda honlapján tájékozódhatnak.

Kisebbségi önkormányzati választások

Azokon a településeken és budapesti kerületekben, ahol kisebbségi önkormányzati választást kezdeményeztek, a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok nemzetiségi képviselőjelöltekre is szavazhatnak. A kisebbségi önkormányzati választáson való részvételre jogosult az a választópolgár, aki

• regisztrált az adott nemzetiség névjegyzékébe;
• a 13 honos nemzetiség (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) valamelyikéhez tartozik;
• és e nemzetiséghez tartozását törvényben meghatározottak szerint megvallja.

A nemzetiségi szavazók három extra papírral kiegészülve járulhatnak a szavazóurnákhoz, melyeken szavazhatnak

• a települési nemzetiségi önkormányzatok összetételéről;
• a területi nemzetiségi önkormányzatok összetételéről;
• és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőiről.

Ez azt jelenti, hogy ezen a választáson rekordmennyiségű papírral a kezünkben állunk majd az urnákhoz: a Telex számítása szerint egy budapesti kisebbségi szavazópolgár 8 szavazólapon ikszelhet. A legkönnyebb helyzetben azok lesznek, akik külképviseleten, levélben, vagy olyan átjelentkezéssel szavaznak, ami az önkormányzati választásra nem terjed ki. Ők ugyanis csak az EP-választáson vehetnek részt.

Általános tudnivalók a szavazás menetéről

Minden szavazóhelyiségben az az állampolgár szavazhat, akinek neve szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben. A legtöbb szavazópolgár április második felében kapott választási értesítőt a postán, melyből kiderül, mely szavazókörben voksolhat. Amennyiben valaki nem kapott értesítőt, a Nemzeti Választási Iroda szavazóhelyiség-keresőjében is megtalálhatja a szavazókörét.

A szavazáson a választópolgárnak igazolnia kell a személyazonosságát. Ehhez szüksége lesz

• érvényes személyi igazolványra, útlevélre vagy jogosítványra;
• és lakcímkártyára.

A szavazóhelyiségek 2024. június 9. vasárnap 6:00-tól 19:00-ig vannak nyitva, szavazni ebben az időintervallumban lehet.