Startlap Wiki

Az autizmus világnapja április 2-a. Az ENSZ kezdeményezésére jelölték ki ezt a napot 2007-ben azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet az autista emberek problémáira, folyamatosan növekvő számára.

Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődésterületeket érintő, egész életen át tartó zavara, ami kihat a szociális viselkedésre, a kommunikációra, a képzeleti működésre és a rugalmas gondolkodásra. Bármilyen intelligencia hányados (IQ) mellett előfordulhat. 

A napjainkban használt hivatalos kifejezés az autizmus-spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az Autisták Országos Szövetsége honlapján olvasható, hogy az autizmussal élők agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés megnehezíti a társas kapcsolataikat is: nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat.

Az autizmus tünetei

Az autizmus-spektrumzavar legnyilvánvalóbb tünetei 2 és 3 éves kor között jelentkeznek, de néha már másfél éves gyerekeknél is diagnosztizálható. A korai felismerés sokat segíthet az autizmussal élő gyerekek képességeinek fejlesztésében.

A jellemző tünetek közé tartozik, hogy az autista gyerekek gyakran tiltakoznak a változások ellen, nem vagy ritkán használnak szemkontaktust, egyoldalúan kommunikálnak. Visszhangszerűen utánozzák a beszédet, sokszor nem játszanak más gyerekekkel, csak ha a felnőtt segíti őket, sokszor látszólag indokolatlanul nevetnek, sírnak vagy kiabálnák. Nem értik mások szándékait, érzelmeit, válogatósak, érzékenyek az ételek színére, állagára, mások kezét húzzák a nem kívánatos tárgyakhoz. Furcsa, korának nem megfelelő dolgok szórakoztatják a gyermeket, és gyakran ismételget monoton cselekvéssort: tárgyakat pörget meg újra és újra, egymásra pakol tárgyakat, majd szétszedi és megismétli. 

Jelentősen eltérhet a tünetek súlyossága

Mint az Autism Europe egy korábbi kiadványában írják, az autizmussal diagnosztizált személyek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. Habár a becslések változóak, általánosan elfogadott, hogy az autizmus előfordulási gyakorisága 1-1,5 százalék. Ennek pontos megállapítása nehéz az autizmus nagymértékű változatossága miatt, illetve mivel a diagnosztikus kritériumok az idők folyamán sokat változtak. Így az autizmus súlyossága nagymértékben eltérő lehet nemcsak a különböző személyek között, hanem egy adott ember esetében is különböző életszakaszokban. Néhány tünet látványosabb és intenzívebb lehet egy adott életkorban, de aztán változhat jellegében és súlyosságában is.

Az autizmus-spektrumzavar nem gyógyítható, azonban az állapoton a legtöbb esetben lehetséges fejlesztéssel javítani, eltérő mértékben. Az alkalmazott fejlesztési módszer mindig személyre szabott, mert a spektrumon ahányféle ember van, annyiféle módon tér el állapotuk. Az adott esetben hiányzó szociális képességek, vagy koncentráció hiánya is mind-mind javítható: tanítással, fejlesztéssel.

Az Asperger-szindróma 

Az autisztikus zavarok közé tartozik, az autizmus egy “enyhébb” formája az Asperger-szindróma, aminél sem külső jelek nem utalnak zavarra, sem pedig az intelligenciában vagy a tanulási képességben nem okoz problémát. Sőt, az Asperger-szindrómások jó része kiemelkedően okos, különleges képességekkel, kivételes tehetséggel bír. Ugyanakkor a szindróma jellegzetességei közé tartozik az empátia hiánya, a kapcsolatteremtési nehézségek vagy a társaságban megélt öröm hiánya. Másik jellegzetessége a bizonyos mintákhoz, viselkedésekhez, rutinokhoz való abnormálisan erős ragaszkodás, illetve egy-egy nagyon szűk érdeklődési körre irányuló extrém mértékű fókusz – írják itt.

Az enyhébb mértékű Asperger-szindrómát meglehetősen nehéz felismerni, a szakemberek szerint az összes érintett felénél nem diagnosztizálják a tünetegyüttest.

Miért a kék az autizmus színe?

Miután az ENSZ deklarálta, hogy minden évben április 2-án legyen az autizmus világnapja, az amerikai székhelyű Autism Speaks megálmodta és 2010-ben életre hívta azt a világméretű kommunikációs kampányt, aminek a kulcseleme a szimbolikus épületek kékre világítása az egész világon. Már az első évben több száz szimbolikus épület kéken világított, többek között a Parlament épülete is Budapesten – olvasható a Mars Alapítvány honlapján.

A bejegyzésben érdekességként megjegyzik, hogy ma már az Autism Speaks logója is szivárványszínű, mint az angolok tekintélyes szervezetének, a National Autistic Society-nek a logója is. Ezzel szimbolizálják, hogy az autizmus egy nagyon színes állapot, a spektrum szóra utalnak.

A „Ragyogj kéken!” kampány keretében 2022-ben is világszerte kék fényben világítanak meg ikonikus épületeket, mint például a londoni Big Ben, vagy a New York-i Empire State Building épületét. Magyarországon a Szabadság-szobor mellett az ország számos városában is kék színbe öltöznek az épületek, például Pécs jelképe, a tv-torony is kéken fog világítani a szolidaritás gesztusaként.

Április 2-án nemcsak a fényekkel, hanem rendezvények sokaságával is felhívják a figyelmet a spektrumzavarral élő emberek társadalmi elfogadására.

A kék szín a nyugalom és az elfogadás érzését is jelképezi egy olyan világban, amely néha nagyon hangos és számos kihívást jelenthet.