Mit rejtettek a Lánchíd alapkövébe?

A híd keletkezésének történetét tárgyaló oklevelet és 1842-ben forgalomban levő osztrák és magyar arany- és ezüstpénzeket.

barabas-mikos-lanchid-alapkoletetel
Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele

 

A Lánchíd esetében is a nagyobb, nyilvános épületek esetében megszokott procedúrát követték az alapkőben elhelyezendő tárgyakat és a letételhez kötődő formaiságokat illetően. Ez a Pallas Nagylexikon szerint a következő: “Az alapkőnek kiszemelt kockát- melynek egy üregébe érmeket, pénzeket, nemkülönben az épületre és az építtetőkre vonatkozó írott adatokat tesznek – nagy ünnepélyességgel helyezik el, és a jelenlevő honoráciorok rangsorozatban egymást követve arra három-három kalapácsütést mérnek és fekvő lapját egy kevés malterral becsapják. Ha a fejedelem is jelen van, ő adja az első kalapácsütést. Ilyen alkalmakra az uralkodó által használandó kalapácsot, malteros kanalat és ládát ezüstből is szokták készíteni.”  

Így a Lánchíd alapkövébe egy, számos elöljáró és közjogi méltóság által aláírt, a híd keletkezésének történetét tárgyaló oklevél , valamint az 1842-ben forgalomban levő osztrák és magyar arany- és ezüstpénzek kerültek.  A kő lezáráshoz Kossuth Pesti Hírlapjának tudósítása szerint egy Londonban készült, 200 font sterlinget érő elefántcsontnyelű malteroskanalat és a külön e célra készült diófakalapácsot használtak