Startlap Wiki

Gömbvillám.

De van, ahol szárazvillámnak is hívják. Hosszú ideig csupán csak meseszámba vették a létezését, mivel ritkán és akkor is csak rövid ideig látható (vélhetően elektromos) jelenség. S habár laboratóriumi körülmények között történő előidézése, megfigyelése mind ez idáig megoldatlan, manapság már közismert, és elfogadott a létezése. Kialakulásának okát azonban továbbra is számtalan elmélet övezi.

Az első írásos emlék időszámításunk előtt 500 évvel született a kínaiak részéről, ők sárkánytűz néven emlegették. Európában pedig az ókori görögök számoltak be róla elsőként.

Nicola Teslának sikerült először mesterséges gömbvillámokat előállítania 1899-ben, miközben az információ és az elektromos energia vezeték nélküli továbbításán dolgozott. Az ő elmélete szerint: „a gömbvillám jelenséget a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hozza létre”.

Jellemzői:

• Legtöbbször viharok közben vagy közvetlenül azután keletkezik a szabad levegőn, igen gyakran villámbecsapódás után, de néha zárt térben is megjelenhet.
• Mérete néhány centitől egy-két méterig terjed, de általában narancs vagy labda méretű.
• Színe igen változatos (fehér, sárga, narancssárga, vörös, kék), fényereje általában gyenge.
• Formája: leggyakrabban gömb, néha körte vagy szivar alakú.
• Élettartama pár másodperctől néhány percig terjed.
• Gyakran vet szikrát, mozgása lassú, néha meg is áll, mindemellett sűrűn változtat irányt.
• Útja általában a földfelszínnel párhuzamos, magasságbeli eltérés azonban csak elvétve fordul elő.
• A szilárd tárgyakat legtöbbször kikerüli.
• Csoportos előfordulására is volt már példa, ilyenkor egymást követik, összeolvadhatnak, szétválhatnak.
• Élettani hatásai leginkább az erős egyenáraméihoz hasonlatosak; azaz, a vele történő érintkezés légzési és szívritmuszavart, égési sérülést, vagy akár halált is okozhat.

A gömbvillámmal kapcsolatos teóriák:

• A földbe csapó villámok hatására a szilícium-dioxid- és széntartalmú talajból szilíciumionok halmaza válik ki.
• Gyorsan pörgő plazma, melynek összetartását mágneses és elektromos mezők biztosítják.
• Égő nitrogén, melyhez az atmoszférikus áramok teremtik meg a feltételeket.
• Négy térdimenziós, nagy energiatartalmú elektrongyűrű.