Mikor érte el Magyarországot a csernobili radioaktív felhő?

Április 29-én a késő esti órákban.

 

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt, helyi idő szerint éjjel fél egy körül. A fenti videón jól követhető a kiszabaduló radioaktív szennyezés terjedése, és hogy majdnem 4 napba tellett, mire 29-én kevéssel éjfél előtt észak felől eléri hazánkat.

A robbanás által a levegőbe került radioaktív anyagok az égő grafit füstjével magasra szálltak. A szennyezés kiáramlását csak május 6-ára sikerült elfojtani, a reaktor üzemanyagának körülbelül 3,5 százaléka szabadult ki és szóródott szét.

És hogy mennyire érintette súlyosan az egészségünket? A hivatalos vizsgálatok és közlemények szerint meglepően csekély mértékben. A balesetében szabadba került és szétszóródott radioaktivitás állítólag kb. 1 század-1 ezred része annak a mennyiségnek, amely a légköri atomfegyver-kísérletek leállításáig a nagyhatalmak tevékenysége során került a levegőbe.

Magyar szakemberek szakemberek számításai alapján a balesetet követő 70 évre számított külső és belső sugárterhelés hazai átlagértéke 0,5 mSv, de a legpesszimistább becslés szerint sem lehet több 1 mSv-nél (mSv=millisievert; a Sv a sugárzási dózisegyenérték egysége az SI-rendszerben). Ennek a dózisnak nagyjából a felét a balesetet követő első évben szenvedtük el, a másik felét pedig 2056-ig apránként kapjuk meg.

Összehasonlításképpen: Magyarországon a háttérsugárzás, vagyis a természetes eredetű, a világűrből és a talajból érkező sugárzásokból állandóan elszenvedett dózis évi 2,4 mSv. Tehát a baleset utáni első évben megkapott csernobili eredetű plusz dózis és a baleset utáni 70 évben kapható dózis együttesen mindössze egyetlen évi természetes eredetű sugárterhelés 20 százalékát teszi ki. Másképpen fogalmazva: a csernobili baleset Magyarországon 2-3 havi természetes eredetű sugárzásnak megfelelő többletterhelést okozott. Érdemes ezt az adatot néhány további számmal összevetni: orvosi vizsgálatok során évente átlagosan 1 mSv dózist kapunk, ez önmagában nagyobb a csernobili hatásnál. A hivatásszerűen sugárzásokkal foglalkozók számára évi 20 mSv korlátot szab meg a törvény, klinikai tünetekkel járó sugárbetegséget minimálisan alkalmanként 2000 mSv dózis képes kiváltani.

A csernobili sugárterhelés a hazai lakosság körében nem járult hozzá a daganatos halálozások 1970 óta nyilvántartott folyamatos növekedéséhez. Magyarországon nem észleltek változást a gyermekkori leukémiás, limfómás és pajzsmirigydaganatos megbetegedések gyakoriságában sem. Vizsgálták a fejlődési rendellenességekkel született csecsemők számának alakulását is, de sem a területi, sem az időbeli megoszlásban nem volt kimutatható semmiféle, a csernobili baleset utóhatásának betudható növekedés.

Forrás: Origo.hu

Címkék:

Jobban tudom!

Válogatás a bejegyzések közt

Mikor van Borbála névnap? Mi a címe a képnek? Keresztrejtvény – 12.15. Mi a címe a képnek? Mikor van Margaréta névnap? Agytorna 18. forduló: mi van a képen? Keresztrejtvény – 10.07. Egy evőkanál hány ml? Milyen eredetű a láda szavunk? Október 30. – miről nevezetes?

Neked mi a véleményed?

Hozzászólások: 0 hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.